A globális felmelegedés megállítása érdekében csökkentenünk kellene az üvegházhatsú gázok kibocsátását, és át kellene térnünk az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra.

 

A szlovák politikai vezetők szívesen dicsekednek azzal, hogy nálunk az energia 56 százalékát atom-, 17 százalékát pedig vízi-erőművek segítségével állítjuk elő

 

– vélekedett Lenka Ferenčáková, az energia.sk főszerkesztője.

 

 Az Eurostat adatait kellene mérvadóként kezelnünk. Ezen adatok szerint tavaly Szlovákiában nőtt legnagyobb mértékben a szén-dioxid kibocsátás az EU-n belül. Az éves növekedés elréte a 9.5 százalékot

 

– mondta el a TASR-nek Ferenčáková.

 hirdetes_300x300  

 

Fontos megjegyezni, hogy az idei évtől hatályos, Európai Úniós, emissziós határértékeknek csupán két szlovákiai hőerőmű felel meg. A maradék négy jelenleg is csak kivételes engedéllyel működhet.

 

Leterhelt erőművek

 

A globális felmelegedés hatásait, melyek Szlovákiában és Európában főleg az időjárás extrém ingadozásában és az átlagos hőmérséklet emelkedésében mutatkoznak meg, az energia-szolgáltatók már most is érzik. Az egyre melegebb telek ugyanis az energia-felhasználás csökkenéséhez vezetnek

 

– fogalmazott Ferenčáková.

 

A nyári kánikulák és szárazságok szerinte nem csak a mezőgazdaságban, de a vízi erőműveknél is problémát jelentenek.

Ilyenkor a szénerőművek és az atomerőművek hűtése is gondot okoz.

 

A 2015-ös nyári hőség miatt több csehországi vízierőművet le kellett állítani. Lengyelorszában hőerőműveket kapcsoltak le.

2006 júliusában Franciaország, Németország és Spanyolország is visszafogta az atomerőművek termelését. Három évvek később a franciáknak a szárazság miatt le kellett kapcsolni a 20 GW-nál kisebb kapacitású atomerőműveket

 

– figyelmeztetett.

 

Az erős szél, a viharok és a földcsuszamlások az energiatovábbító rendszerekben tesznek kárt.  Az extrém meleg és az extrém hideg pedig az áramfogyasztást növeli.

 

Ez mind plusz terhelés az energiaellátó rendszer számára, mely az egyes elemek korszerűsítését igényli. Fejleszteni kellene az irányítási és a továbbitási rendszert is

 

– tette hozzá az energia.sk főszerkesztője.

 

A klímaváltozást mindenki megérzi

 

Jozef Badida, az energieprevas.sk elemzője szerint a klímaváltozás realitássá vált, amit már a lakosság is érzékel.

 

Gondolom mindenki észrevette a magas átlaghőmérésékleket, hiszen a 15 legmelegebb év mindegyike a 21. században volt, ezek közül a legmelebb 2015-ben volt, mióta meteorológiai mérések léteznek

 

– tette nyilvánvalóvá.

 

Szlovákiában is egyre gyakoribbak a szélsőségesen száraz időszakok és a téli hóhiány. Ezért már csak nagyon kevesen kételkednek az emberiség klímára gyakorolt hatásában, mely korunk egyik legnagyobb kihívása

 

– figyelmeztetett a szakértő.

 

forrás: aktuality.sk

nyitókép:

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!