Több, mint három milliárd eurót hívott le tavaly Szlovákia az Európai Uniótól. Ez az eddigi legnagyobb összeg, mióta beléptünk az EU-ba. Ennek a három milliárdnak a zöme uniós alapokból érkezett hozzánk. Egyelőre még nettó kedvezményezettek vagyunk, vagyis többet veszünk ki az EU közös kasszájából, mint amit beteszünk. A gazdaság azonban halad előre, és fokozatosan a nettó befizetők közé kerülünk.
„A jövőben arra kell készülni, hogy Szlovákia az uniós alapok legnagyobb nettó kedvezményezetteinek listáján egyre lejjebb kerül, és esetleg a nettó befizetők közé kerül”
– mondta a Sberbank Europe vezető közgazdásza, Vladimír Vaňo.
Nem eszik olyan forrón…
Az, hogy egy ország a nettó befizetők közé kerül vagy sem, az a gazdasági erőnlététől és a régió fejlettségétől függ, illetve néhány gazdasági mutatónak is jól kell mutatnia.
És bár Szlovákia évről évre javít az összesített mutatóin, egyhamar nem valószínű, hogy csatlakozunk a nettó befizetők csoportjához, akik között olyan országok szerepelnek, mint Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, stb.
A Brexit valamelyest azonban változtathat a képen. Nagy-Britannia ugyanis az egyik legnagyobb befizető volt, távozásával értelemszerűen megcsappannak az Unió forrásai, ami kihathat Szlovákiára is.
Szlovákia 2015-ben
- 697 millió eurót fizetett a közös kasszába
- 3,8 milliárd eurót vett ki
- 3,1 milliárd eurót nyert
- egy szlovák állampolgár átlagosan 128 eurót fizetett be az EU kasszájába,
- egy főre lebontva átlagosan 689 eurót vett ki
Szlovákia nem túl sikeres
Hogy Szlovákia mennyire sikeres az uniós források tekintetében, elég viszonylagos. A Fico-kormány a választások előtt fennhangon hirdette, hogy mekkora összegeket hívtak le az EU közös kasszájából. Épp csak azt felejtették el hozzátenni, hogy a 2007-2014-es időszakban merített 60,1 százalékos merítéssel az EU-28 harmadik leggyengébben teljesítő országa vagyunk. Összehasonlításul, Magyarország 76,3 százalékot, Csehország 63,2 százalékot, Lengyelország 85,3 százalékot, Görögország pedig 88,3 százalékot merített. Ezzel a forrásokat leglassabban merítő országok közé tartozunk.
A sikertelen merítések százalékos aránya is igencsak elszomorító. Csehország kivételével Szlovákia messze maga mögött hagyja a többi uniós országot a sikertelen lehívások tekintetében, 6,4 százalékuk ugyanis meghiúsult, többnyire a projekt nem megfelelő színvonala miatt. Egyedül Csehország teljesít e téren rosszabbul nálunk a maga 8,1 százalékos kudarcával. (A harmadik legrosszabb Lettország esetében is csak 2,3 százalékos a sikertelen lehívások aránya)
Magyarország nem csak gyorsabban hívja le nálunk a rendelkezésre álló pénzeket, de jobb hatásfokkal is, mindössze projektjeik 0,4 százaléka bukott el.
Hospodárske Noviny, Körkép.sk
Nyitókép: DennikN.sk
Megosztás:
Címkék: EU EU-s alapok európai unió Főoldal forrás kedvezményezett közös kassza kudarc nettó befizető pályázatok pénz sikertelen lehívás százalék Szlovákia Unió uniós források
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
