Teljesen új helyzet állt elő a szlovák munkaerőpiacon. Eddig a cégek diktálták a feltételeket, de a széljárás megfordult. Mivel kevés a munkavállaló a munkáltatók szemet hunynak olyan dolgok felett is, amiket eddig nem toleráltak.
„A mai fiatal generáció egyáltalán nem becsüli a munkát. Gyakori jelenség, hogy szünet után két-három személy is hiányzik a gyártósorok mellől. Egyszerűen fogják magukat, és elmennek. Senkinek sem szólnak, a kapunál leadják a munkaruhájukat és a kártyájukat”
Idézi az egyik szlovákiai autógyár vezető beosztású alkalmazottját az Aktuality.sk.
„Tíz óra naponta a futószalag mellett, és csak a töredékét kapjuk annak, amit Franciaországban vagy Németországban”
Lehet hallani a másik oldalról, főleg az internetes fórumokon.
A szakértő szerint a fiatalok már nem akarnak „kétkezi munkások” lenni. Sok fiatalnak még nincs családja, így nem kényszerülnek arra, hogy minél gyorsabban munkát találjanak. Másrészt pedig nem hajlandóak akármekkora fizetésért dolgozni.
Generációváltás: pénzt keresni, nem dolgozni
A teljes képhez hozzátartozik, hogy az úgynevezett Y generáció (1980 és 1999 között születettek) kevés, de élvezetes munkával akarnak sokat keresni. Ha csak lehet, kerülnék a futószalag melletti munkát, de nagy a fluktuáció a munkások körében: minél fiatalabb korosztályról van szó, annál gyakrabban váltanak munkahelyet.
Ez fokozottan igaz az úgynevezett Z generációra is, akik 1995 után születtek, és csak most bontogatják szárnyaikat, és „digitális bennszülöttekként” emlegetik őket. Számukra az internet és a mobiltelefon természetes és magától értetődő dolgok.
A 2008-as világgazdasági válság ellenére Szlovákiában paradox módon munkaerőhiány tapasztalható, egyrészt az agyelszívás miatt, másrészt az oktatásügy és a szakképzés siralmas állapota okán.
Nem csak az ország nyugati felére jellemző
A fiatalok különös munkamoráljára mondott példákat Jana Mesárová, a Wincott People munkaközvetítő munkatársa:
„Vannak, akik a munkanap vagy a műszak egy részét különösebb indoklás nélkül kihagyják. Például olyan esetben, mikor hosszú hétvégét akarnak tartani, de előtte nem egyeztek meg a munkáltatóval a szabadságról”
Ma már nem kirívó eset, ha egy államünnep miatti hosszúhétvége után hétfőn az alkalmazottak 10 százaléka nem jelenik meg munkahelyén. Ez a jelenség nem csak az autógyártókra, vagy Nyugat-Szlovákiára igaz (ahol egyébként a legnagyobb a munkaerőhiány), hanem az ország minden részén.
A munkügyi hivatalok nyomást gyakorolnak
Mesárová szerint a jelenség oka részben az is, hogy a munkaügyi hivatalok kényszerítik az állástalanokat, hogy munkát vállaljanak – mindegy, hogy milyet.
„Máskülönben kiveszik őket a munkaügyi nyilvántartásból és az állam így nem fizeti utánuk a járulékokat. Ezért úgy vállalnak munkát, hogy tudják, az új munkahelyen nem akarnak sokáig maradni. Megsértik a munkaelőírásokat, hogy a munkáltató elbocsássa őket”
A munkaügyi hivatalok adatai szerint a munkát vállaló állástalanok 20 százaléka három hónapon belül újra visszakerül a nyilvántartásba. A minisztérium szerint visszaélnek a szociális rendszerrel. Az érem másik oldala, hogy az állam milliókat költ a munkanélküliek átképzésére és foglalkoztatást növelő projektekre, vajmi kevés sikerrel.
Mindenestre, Ján Richter (Smer) tárcája szigorításokat tervez, hogy kiszűrje a „visszaeső” állástalanokat. (Erről bővebben itt olvashat.)
Körkép.sk, Aktuality.sk
Nyitókép: HNonline.sk
Megosztás:
Címkék: állam állás fiatal munkvállalók fiatalok foglalkoztatottság Főoldal gazdaság generációváltás munkanélküliség munkát keresni munkát vállalni munkaügyi hivatalok munkavállalás Szlovákia
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
