Érdekes adatokat tett közzé közösségi oldalán a csehországi 2080 Intézet. A táblázat számai szerint a térségbeli országokban a külföldiek által megtermelt javak meghaladják az adott ország állampolgárai által külföldön megtermelt bevételeket.
A legjobb helyzetben Németország és Ausztria van, őket Szlovákia, Magyarország, Lengyelország és Csehország követi.
A kicsit bonyolult megfogalmazás annyit jelent, hogy például a külföldön dolgozó szlovákiai állampolgárok és cégek (pl. ESET, szlovákiai vendégmunkás Nagy-Britanniában) által megtermelt összjövedelem elmarad a Szlovákiában tevékenykedő külföldiek jövedelmétől (Például a TESCO, VW, U.S. Steel, az a brit, aki Szlovákiában dolgozik vagy folytat üzleti tevékenységet).
Ezt a különbséget a GDP és a GNP közötti eltéréssel szokás kimutatni. A GDP, vagy bruttó hazai termék az összes államhatáron belül megtermelt (függetlenül annak származására) javakat mutatja. Ebbe nem tartozik bele például annak a szlovákiai állampolgárnak a fizetése, aki a győri Audi gyárában dolgozik.
Csehország rosszul áll
A GNP, vagyis bruttó nemzeti termék a javak származását figyeli. Vagyis az adott ország GNP-je tartalmazza a hazai szereplők itthon vagy külföldön megtermelt javait, miközben nem veszi figyelembe a külföldiek által megtermelt javakat.
A GNP a nagy tőke-exportáló országoknál rendszerint nagyobb a GDP-nél. Ilyen ország például Németország, de fontos figyelembe venni, hogy nem csak a vendégmunkásokról van szó, hanem a cégekről, vállalatokról is.
A 2080 Intézet által közzétett adatok szerint Közép-Európában Csehország esetében a legnagyobb a különbség a GDP és GNP között, és Szlovákiához illetve Magyarországhoz hasonlóan a külföldiek által megtermelt jövedelem (aminek nagy részét a magánszemélyek hazaküldik származási országukba) messze magasabb, mint a szlovák vagy magyar vendégmunkások illetve vállalatok által külföldön megtermelt javak és jövedelem – majdnem 12 milliárd euróval, ami egy főre vetítve több mint 1100 eurót jelent Csehországban.
Ezeket az értékeket nagyban befolyásolja, hogy mennyi cseh kézben lévő üzem, gyár és cég van az ország területén, a külföldön dolgozó csehek pedig mennyi pénzt küldenek haza, illetve a külföldiek mennyi megtermelt pénzt, tőkét vonnak ki Csehországból. És persze a migrációnak is nagy szerepe lehet az arányok kialakulásánál (a cseh demográfiai helyzetről bővebben itt).
Szlovákia kiszolgáltatott
Szlovákiában a GNP 1,6 milliárddal alacsonyabb a GDP-nél, vagyis elvileg jobban állunk, mint a csehek, de szintén mínuszban vagyunk. Tekintve, hogy az ország legnagyobb vállalatai külföldi anyavállalatokhoz tartoznak (VW, KIA-Hyundai, Peugeot-Citroen, U.S. Steel), adja magát, hogy a külföldön dolgozó szlovákiai állampolgárok száma és bevétele nagyobb. Ez azt is jelenti, hogy Szlovákia egy kicsi, külföldi tőkétől függő ország, és ennek ezt a függést (vagy inkább annak számszerű megnyilatkozását) csupán a rengeteg külföldön munkát vállaló szlovákiai ellensúlyozza némiképp.
Egyes vélemények szerint Szlovákia jobb pozíciója bizonyos értelemben az eurózónával és az ebből adódó kedvezőbb árfolyampolitikával is magyarázható.
Körkép.sk
Nyitókép:
Megosztás:
Címkék: bevétel Csehország Főoldal gazdaság GDP GNI gnp jövedelem kelet-európa migráció Németország Szlovákia
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
