Hogy mit jelent Európa magjához tartozni? Azt mind a mai napig nem lehet tudni. Mindenki kivár a német választásokig (szeptember 24.), addig pedig a hétköznapi felvidéki ember kénytelen találgatni: jó lesz nekünk vagy sem a németekhez és a franciákhoz közelebb?
Ám nem meglepő módon azt már most sejteni lehet, hogy a németek igyekeznek majd egy közös pénzügyminisztériumot létrehozni, vagyis minimum az euróövezeten belül közös lesz a költségvetési politika.
Angela Merkel – akit valószínűleg a németek ismét megválasztanak kancellárnak – engedve saját pénzügyminisztere, Wolfgang Schäuble-ot kérésének uniós szintű pénzügyminisztériumot hozna létre.
A közös pénzügyminisztérium ötlete nem újkeletű. Európában mindig is voltak olyan hangok, amelyek a közös költségvetés hiánya okozta veszélyekre figyelmeztettek. Ezek a veszélyek pedig abból adódnak, hogy teljesen más gazdasági felépítésű országok használnak közös valutát.
Igazi ellentmondás az euró
Franciaországban ma kétszámjegyű a munkanélküliség, a gazdaság stagnál, a kereslet visszaesett. Arra lenne szüksége, hogy az Európai Központi Bank pénzkibocsátással inflációt gerjesszen és csökkentse a kamatlábakat (expanzív monetáris politika). Az elfogadható mértékű infláció olcsóbbá tenné a francia termékeket a külföldiek számára, a kereslet javulna, a versenyképesség nőne, munkahelyek teremtődnének.
Csakhogy az eurozónában van egy Németország is, aki teljesen más kihívások előtt áll. Nála munkanélküliség rekordalacsony, munkaerőhiány felé mozog, a bérek emelkednek, a gazdaság robog. Mindez persze jó dolog, csakhogy van egy jelentős hibája: óriási inflációs nyomás alá helyezi az országot.
Ha tehát az Európai Központi Bank a franciák érdekében emelné a pénzkibocsátást, az a németeknek különösen fájna: a munkaerőhiány veszélyes méreteket öltene, az árak elszabadulnának, a gazdaság túlpörögne.
Ez az ellentmondás abból adódik, hogy bár Franciaország és Németország közös valutát használ, nem közös a költségvetési politikája, magyarul: teljesen más szellemben használják fel a közpénzeket. Ezen hivatott segíteni a német pénzügyminiszter által szorgalmazott közös minisztérium.
Német dominancia – van, volt és lesz
Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy már most is a német érdekek érvényesülnek az eurozónában, ami az EKB politikáján is tetten érhető. Portugália, Olaszország, Spanyolország, Franciaország és Görögország mind azt követelik Berlintől (és az általa befolyásolt Európai Központi Banktól), hogy lazítson a monetáris politikán, és hagyja érvényesülni őket is, hogy kilábaljanak a 10-20 százalékos munkanélküliségből és a gazdasági stagnálásból.
Németország azonban nem enged, és mindenáron betartatja a szigorú költségvetési politika elvét. Olyannyira, hogy azt még a francia elnökkel nemrég személyesen találkozó Robert Fico szlovák kormányfő sem meri firtatni, és a kormány a korábbi elképzeléséről lemondva nem törli az adósságféket, hogy hitelből építsen autópályákat.
A francia ellenzék azzal vádolja Merkelt, hogy dominanciára tör, amire egyébként a németeknek minden lehetőség megadatott most, hogy Nagy-Britannia kifelé araszol az Unióból. Az olaszoknál egyre többet beszélnek a líra visszavezetéséről. A csehek nem hajlandók lemondani saját valutájukról, ahogy Magyarország sem.
Sulík szerint Európa magja még árthat is nekünk
Az ellenzéki liberális vezér, Richard Sulík szerint a még szorosabb európai integráció még árthat is Szlovákiának. Elveszíthetjük például versenyelőnyünket, vagy a nyugati színvonalra kell emelni az adókat, és ott van még a migránsok befogadásának és a kötelező kvóták teljesítésének elvárása, amivel – Sulík szerint – nő a terrorveszély is az országban.
Körkép.sk
Nyitókép: Aktuality.sk
Megosztás:
Címkék: Angela Merkel euróövezet európai unió Főoldal Franciaország gazdaság Németország rbert fico Szlovákia valutaunió
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
