Az uniós tagállamok agrárminiszterei elvetették a közös uniós agrárpolitika jövőjét keretbe helyező közös nyilatkozatot. A 28 tagállamból 5-en ellene szavaztak.
Az uniós agrárpolitika az egyik kulcskérdése az EU jövőjét illető vitáknak. Az uniós költségvetés legnagyobb része ugyanis ezt a területet támogatja. Nagy-Britannia távozásával azonban minimum 15 milliárd eurós lyuk keletkezik a pénzügyi keretben.
Az uniós döntéshozók vagy a tagországok hozzájárulását kell növelni, vagy csökkenteni kell a kiadásokat, esetleg új forrásokat kell mozgósítani (pl. a műanyagzacskók használatának megadóztatása).
Kettős mérce a támogatásokban
A nyilatkozat bukása nem véletlen, és bár csak öt tagállam szavazott ellene, más országok sem feltétlenül értenek vele egyet. Bár, például Magyarország korábban jelezte, hogy hajlandó növelni hozzájárulását a közös kasszába Brexit után,m az agrárszektor területén Európa keleti és nyugati fele között komoly egyet nem értés uralkodik.
Ennek oka, hogy a 2004 előtt uniós tagállammá váló, főként nyugat-európai országok mezgazdasági gazdái nagyobb összegű támogatásban részesülnek hektáronként, mint a 2004-ben vagy az után csatlakozott tagállamok mezőgazdászai.
Ez a kettős mérce hosszú ideje borzolja a kedélyeket, nem véletlen, hogy az öt egyértelműen nemleges választ adó tagállam Lengyelország (Közép-Kelet-Európa legnagyobb mezőgazdasági hatalma), Szlovákia, Észtország, Litvánia és Lettország v olt. Ők azok, akik az új agrárpolitika tekintetében egyenlő támogatást követelnek.
Körkép.sk
Nyitókép: EUobserver.com
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
