A Trend gazdasági hetilap Bugár Béla egykori Tanácsadójával, Tomáš Meravýval készített interjút. Meravý a Kuciak-Kušnírová-gyilkosságot követő belpolitikai válság idején szakította meg az együttműködést a Most-Híddal.
A fiatal közgazdász szerint a politikusok állításával ellentétben a szlovák gazdaság nőtt a leglassabban Közép-Kelet-Európában, ami akadályozza a bérek növekedését.
„Tudatosítani kell, hogy a bérek növekedését több dolog is befolyásolja. Az egyik legfontosabb a gazdaság növekedése és a termelékenység. A politikusok állításaival ellentétben azt látjuk, hogy a szlovák gazdaság bővülése nagyon lelassult. 2013 és 2017 között a mienk nőtt a leglassabban a V4 körében”
mondta. Hozzátette, hogy különösen nagy a lemaradása Szlovákiának az utóbbi pár évben, amikor már az összes többi közép-kelet-európai ország is megelőzte a gazdasági növekedést tekintve.
A szlovák kormányzat lemaradt
A bérek lassabb növekedésének egyik oka szerinte az, hogy a szlovákiai kormány adós maradt azokkal az intézkedésekkel, amelyeket más, szomszédos országok meghoztak. Példaként Magyarországot említette, ahol a reálbérek tavaly 20 százalékkal nőttek, ami még akkor is jelentős eredmény, ha nem vesszük figyelembe a statisztikai torzításokat.
Magyarország jobb teljesítménye hátterében az áll, hogy a magyar kormány „agresszíven” emelte a minimálbért és a közszférában dolgozók fizetését. Meravý úgy véli, hogy ez még nem feltétlenül mutatkozik meg a háztartások fogyasztásán.
„Ha feltételezzük, hogy van szürkegazdaság, akkor számolhatunk azzal, hogy az emberek egy része a hivatalos fizetésén túl kézbe is kap kiegészítést. Ha nő a minimálbér, akkor valójában [ők] nem kapnak több pénzt, csak kevesebbet kapnak kézbe”
magyarázta.
A fiatal közgazdász szerint a szlovákiai bérek a viszonylag magas munkanélküliséggel is magyarázhatók. A szlovák statisztikák szerint 5 százalék alatt van az állástalanság, ugyanakkor az Eurostat 7,5 százalékos munkanélküliséget mért Szlovákiában, miközben Csehországban 2,2 százalékosat.
Bugár tanácsadója: Megszakítottam az együttműködést a Most-Híddal
Demográfia
Meravý úgy véli, hogy a demográfiai kilátásaink sem túl jók. Jelenleg nem olyan rossz a helyzet, tekintve, hogy az 1980-as években még sok gyermek született, akik most élik legtermelékenyebb korukat. Ugyanakkor előbb utóbb ők is elmennek a munkapiacról, és nincs utánpótlás.
A harmadik probléma, ami miatt a bérek Szlovákiában sokkal lassabban nőnek, a munkerő alacsony szervezettsége.
„Szlovákia kevésbé városiasodott ország. A legtöbb kis városban a munkáltató a domináns, és abban az esetben, ha az alkalmazottak önszerveződése gyenge, akkor a munkáltató kerül alkupozícióba. Amikor tehát Richard Sulík azt mondja, hogy mindent rá kell hagyni a szabad piacra, akkor illik hozzátenni, hogy a kereslet és kínálat kiegyenlítődése csak akkor működik, ha van egészséges konkurencia is”
magyarázta. A munkáltatók javára billenti a mérleget az is, hogy ők tisztában vannak a munkás által megtermelt értékkel, míg az alkalmazottak nincsenek.
Bölcsődék és innováció
Meravý az interjúban kiemelte, hogy Szlovákia lemarad a bölcsődék és óvodák hálózatának kiépítésében. Az állam ugyan támogatja, de szigorítja a feltételeket, ráadásul 20 ezer hellyel kevesebb a kapacitás, mint a gyermek. Hozzátette, hogy ennek hátterében a hagyományos családmodellt féltő konzervatívok ellenkezése áll. Bölcsődehálózat nélkül azonban a nők csak később térhetnek vissza a munkapiacra.
A kutatás és fejlesztés, valamint az oktatás fejlesztésének szükségességét is hangsúlyozta, amellyel a kormány szintén adós maradt.
„A németek nem a munka árával konkurálnak, hanem olyan saját termékeket fejlesztenek ki, amelyeket az egész világba exportálnak. (..) A szlovákiai cégek kevésbé innovatívak a nyugatiakhoz képest, kevés saját terméket fejlesztenek ki, aminek az az oka, hogy a gazdaságunk az olcsó munkaerőre alapoz, ezért a kutatás-fejlesztések nem nálunk történnek”
fogalmazott. Hozzátette, hogy Szlovákia akár úgy is járhat, mint görögök, vagy a portugálok, akik kezdetben szintén olcsó munkerejükkel csábították magukhoz a befektetőket és a gazdaságuk száguldott. Aztán 2004-ben csatlakoztak a kelet-európai országok, és olcsóbb munkaerőt kínáltak a görögökénél, és a gazdaság növekedésük lassult.
Körkép.sk
Nyitókép: eTrend.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
