Népszavazás Svájcban: Megreguláznák a bankokat, hogy ne okozhassanak több gazdasági válságot

Svájcban a hétvégén népszavazást tartanak, amely egyesek szerint a ma ismert bankrendszer végét jelentené. A javaslat, amelyről véleményt nyilváníthatnak az ország lakói, megtiltaná a kereskedelmi bankoknak a „pénzcsinálást” azzal, hogy fedezettel nem rendelkező bankókat nyújtanak a cégeknek és a fogyasztóknak.

A népszavazás kezdeményezői szerint a kereskedelmi bankok gyakorlata okozza a gazdasági válságokat, mivel lényegében nem létező pénzt adnak kölcsön fogyasztóiknak. A forgalomban lévő hitelpénz mindössze 10 százaléka mögött van fedezet (áru vagy munka).

Ha a népszavazáson a kezdeményezés győz, a kereskedelmi pénzintézetek csak annyi hitelt adhatnának ki, amennyi fedezettel rendelkező pénzük van. Egyúttal a Központi Bank nem csak a nyomtatott bankók gyártására rendelkezne monopolhelyzettel, hanem a fiktív pénzre is.

   

Tisztázzuk a lényeget

A népszavazás lényegének megértéséhez tisztázni kell a hitelpénz gyakorlati működését. Ehhez vegyünk egy példát.

Tegyük fel, hogy 10 ezer eurós kölcsönt igénylünk egy kereskedelmi banknál. A bank rábólint, és a pénzt megjeleníti a számlákon. A kereskedelmi bankok által forgalomba hozott pénz mögött (a svájci példából kiindulva, tegyük fel) valójában csak 10 százalék valódi fedezettel bíró bankó van – a fedezet nem más, mint áru, vagyon és munka. Amikor a bank átutalja számunkra a pénzt, az azt jelenti, hogy az összeg 10 százaléka valódi pénz, ami betétesektől vagy más forrásból származik, 90 százaléka pedig fiktív, fedezet nélküli, ami a számlánkon csak úgy „megjelenik” a hitel jóváhagyásakor.

Mi ezt a pénzt a kártyánk használatával vagy készpénzkivétel útján elköltjük, bevisszük a gazdaság véráramába. Tegyük fel, hogy a 10 ezer eurós hitel lejáratakor összesen 11 eurót kell visszafizetnünk, vagy a THM 10 százalék. Mikor visszafizetjük, a 9000 eurós fiktív pénzt a kereskedelmi bank egyszerűen törli a rendszerből, mintha soha nem lett volna, az 1000 eurót pedig némi kamattal visszaadja annak, akitől kölcsönözte.

És most érdemes belegondolni a bank logikájába: 1000 eurót vett kölcsön a betétesektől, és a végén (a fiktív rész kitörlése után) 1000 eurót nyert a hitelen. Akárhogy is számoljuk, ez 100 százalékos haszon.

Hol van a probléma? 

Ezzel nem is lenne különösebb gond, ha nem történnének váratlan (?) problémák, anomáliák. Márpedig, a piacgazdaság egy válsághajlamú gazdasági rend. Tegyük fel, hogy a Központi Bank megemeli az irányadó kamatlábat, ami miatt azok a hitelesek, akiknek nem fix kamatozású kölcsöne van, nem tudják visszafizetni a pénzt.

A bank így nem tudja megsemmisíteni az általa a gazdaságba bepumpált fiktív pénzt. Mivel a gazdaságban lévő valódi vagyon és áru értéke nem változott, a rendszer úgy próbálja ellensúlyozni a problémát, hogy árakat emel (ha a fedezet mennyisége nem változott, de a forgalomban lévő pénz mennyisége nő, akkor csökken a fedezet aránya, ezért a pénz elértéktelenedik). Ez az inflációs nyomás.

Az igazán nagy baj akkor történik, ha a vissza nem fizetett hitelek tömeges méreteket öltenek. A folyamat egy brutális spirál:

az infláció elszabadul, a betétesek megrohanják a bankokat, hogy költőpénzre váltsák megtakarításaikat, a bankrendszer összeomlik, így képtelen hiteleket nyújtani, a megszorult fogyasztó kevesebbet költ, a vállalkozás kevesebbet ad el, a vállalatok is megszorulnak, ezért elbocsátások jönnek, az emberek még kilátástalanabb helyzetbe kerülnek, majd megjelenik egy ellenségkép, előre törnek a szélsőséges pártok, ami elriasztja a külföldi befektetőket, ami tovább rontja a helyzetet.

Nagyjából így kell elképzelni a problémát, amiről Svájc, a diszkrét bankok hazája a hétvégén dönteni fog. A fentiek értelmében a referendum kezdeményezőinek óhaja jogosnak tűnik. Ennek ellenére az előrejelzések szerint a szavazáson nem megy át. Csak a népesség 35 százaléka támogatja a szigorítást, 49 százalék ellenzi. Igaz, 16 százalék még nem döntött.

Körkép.sk

Nyitókép: swissinfo.ch