Németországban a migráció mellett már az agyelszívás is gondot jelent

Nyitókép forrása: arbresh.com

Németországnak immáron nem csak a migráció okoz társadalmi (és gazdasági) problémákat. Az országba érkező illegális és legális bevándorlók között nagyon kevés a magasan képzet és munkára fogható személy, miközben a német születésű szakemberek tömegével vándorolnak ki – például Svájcba – derül ki a Hospodárske Noviny keddi cikkéből.

Heribert Dieter német közgazdász szerint Németország így újabb válság felé araszol, amely a migrációhoz hasonlóan társadalom széles rétegeit érintheti: rengeteg német orvos hagyja el az országot. Így Európa legerősebb gazdaságát kétfajta migráció terheli: egy befelé és egy kifelé áramló. Dieter a svájci Neue Zürcher Zeitungnak adott interjút ezzel a témával kapcsolatban.

Németország, a kivándorló agyak országa

   

„Németország számára a jelenlegi migrációs politika kétszeresen előnytelen. Az ország elveszti az adófizetők pénzén tanított, szakképzett munkaerőt – ugyanúgy, ahogy például Afrikában vagy Indiában. Egyúttal tovább áramlik az országba az alacsonyan képzett embertömeg, ami megterheli az állam szociális rendszerét”

fogalmazott a közgazdász. Mint mondta, „Németország ismét a kivándorlók országa lett, ugyanúgy, mint a 19. században”.

A német orvosok nagy része például Svájcba költözik át, ahol a német az egyik hivatalos nyelv, de sokan távoznak Norvégiába. Egyik említett ország sem tagja az Európai Uniónak. Dieter azt is hangsúlyozza, hogy a mérnökök is nagy számban hagyják el Németországot, nem kevesen Ausztráliába is hajlandóak elmenni. A legtöbb német szakképzett munkaerő Nagy-Britanniába és az Egyesült Államokba távozik.

A külföldi németek számára fenntartott egyik szakportál adatai szerint az elmúlt pár évben 3,4 millió német állampolgár vándorolt ki, túlnyomó részük, 2,7 millió ember produktív korú volt (15-64 év közötti).

„Mivel nem alacsony képzettséggel rendelkező személyekről van szó, még a kis számú emigráns is komoly következményeket von maga után”

jegyezte meg ezzel kapcsolatban Dieter.

Pro és contra

A kivándorlásnak nem csak negatívoldalai vannak. A legtöbb külföldön dolgozó német évente jelentős összegeket küld haza családjához, ami komoly fogyasztást serkentő bevételt jelent Németországnak. 2017-ben például 16,6 milliárd dollárt küldtek hazájukba. Összehasonlításképp, az USA külföldön dolgozó munkatársai ennek valamivel több, mint harmadát küldték haza.

A teljes képhez azonban az is hozzátartozik, hogy az USA-ban nem ölt ekkora méreteket a kivándorlás, mert a polgárok kevésbé vannak rászorulva, hogy külföldön keressenek jobb fizetést. Dieter szerint az Egyesült Államoknak, Kanadának és Ausztráliának sikerült olyan ösztönző intézkedéseket bevezetnie a gazdaságba, amelyek otthon tartják a szakképzett munkaerőt. Ez Németországban hiányzik, így elveszti a kvalitás munkaerejét, miközben szakképzetlen embertömegeket fogad be.

A hazaküldött pénzzel tehát ki is merült a kivándorlás pozitívumainak listája. Dieter nem bírálja a Németországból kivándorlókat. Szerinte az orvosok és mérnökök csak a legtöbbet akarják kihozni magukból, ami teljesen jogos elvárás az élettől. Svájcban és Ausztráliában az orvosok jobb keresetért és jobb körülmények között dolgozhatnak, mint Németországban.

Dieter azt is elmondta, hogy jelenleg minden ötödik Svájcban praktizáló orvos Németországban végzett, ami 6500 embert jelent. Képzésükre a német állam fejenként 250 ezer eurót fordított, vagyis csak a Svájcba távozó orvosokon 1,63 milliárd eurót veszítettek a németek – és ennyit spóroltak meg a svájciak.

Ezeket  veszteségeket a nyugaton uralkodó bevándorlópárti retorika állításaival szemben a migráció sem tudja ellensúlyozni. Dieter 1,7 millió regisztrál menekültről beszélt a 2015-ös migránsválság kapcsán, és kiemelte:

„A nagyszámú szakképzetlen bevándorló rövidtávon visszaveti a gazdasági teljesítőképességet és megterheli a szociális rendszert”.

Németországban a Hartz IV. névvel illetett munkanélküliségi program keretében a német lakosság (és a migránsok együttesen) 6,6 százaléka kapott munkanélküli segélyt, miközben ez az arány a bevándorlók közében ennek tízszerese, 63,7 százalék. A migránsok szakképzettsége ráadásul ritkán egyezik a munkapiaci kereslettel, így végül a legolcsóbb munkakörökbe kötöttek ki – például takarítók lettek.

Dieter nem kritizálta a német állam bevándorlási politikáját, azt viszont kiemelte, hogy a kivándorlás problémája elsősorban a magas adóknak és járulékoknak köszönhető, mert a munkáltatók nem tudnak olyan vonzó fizetést kínálni a németországban végzett szakképzett munkaerőnek, mint a külföldi konkurenseik.

„Németország közép- és hosszútávon mély strukturális, gazdasági és társadalmi válság felé süllyed. A legtehetségesebbek elhagyják az országot, amivel gyengítik hazájuk gazdasági kilátásait. De ugyanezt a hatást produkálja a bevándorlás is”

fogalmazott a közgazdász.

Körkép.sk