Nyitókép forrása: sme.sk
Rendkívül ambiciózus, gyaníthatóan politikailag motivált és várhatóan teljesíthetetlen célokat tűzött ki a Szociális Biztosító a 2020-as költségvetési évre. Több területen költségcsökkentést tervezett be, miközben nyereséget akar elérni. Mindezt úgy, hogy már most 100 millió eurós mínuszban van, a Pénzügymininisztérium 200 millió eurós keretet tart készenlétben a SzB szanálására.
A Szociális Biztosító, amely többek között a nyugdíj-, munkanélkülisegély és táppénz-kifizetésekért is felel (hozzá fizetjük be a járulékokat), Szlovákia története folyamán először (és eddig utoljára) 2018-ban tudott önállóan, az állami költségvetésből merített anyagi segítség nélkül gazdálkodni. Ez idén már biztosan nem ismétlik meg, sőt, a 2020-as évre a Pénzügyminisztérium újabb kisegítő transzferekkel számol az SzB részére.
A Hospodárske Noviny összefoglalója szerint a dolog hátterében két tényező húzódik meg. Egy politikai, ami Brüsszel költségvetési elvárásaival és a közelgő választásokkal függ össze, és egy törvényi jellegű – a Pénzügyminisztérium jelenleg is vért izzad hogy a szlovák hatályos államháztartási törvénnyel összhangban szülje meg a 2020-as költségvetést. Ehhez pedig az kell, hogy az állami intézmények költségvetései is jól teljesítsenek – legalább papíron.
A költségvetési szabályokról szóló törvény kimondja, hogy a következő évre vonatkozó deficit nagysága nem lépheti át az 0,5 százalékos küszöböt (a GDP arányában mérve). A kormány jelenleg 0,49 százalékra tervez. Valljuk be, a szlovák állam tervei és tényei közt tapasztalt különbségeket figyelembe véve, ez a 0,49 százalékos cél sem tekinthető reálisnak.
Radovan Ďurana, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője szerint a Szociális Biztosító főleg a táppénz-biztosításra és a munkanélküli segélyekre vonatkozó kiadásokat becsüli alá.
„A SzB mintha figyelmen kívül hagyná, hogy már ebben az évben veszteséges gazdálkodásra van kilátásra”
fogalmaz Ďurana. Véleményével nincs egyedül. A Költségvetési felelősség Tanácsa (RRZ) szintén hitetlenkedve fogadta az SzB terveit. Az ő megfogalmazásukban, az SzB még ott is megtakarítások mutatott ki, ahol nincs mit megspórolni.
Bér- és kiadáscsökkentés
Az SzB vezetősége azal védekezik, hogy a papírra vetett célok igenis reálisak, annak ellenére, hogy most sem zárják ki annak lehetőségét, rászorulnak majd az állami költségvetés segítségére. Különböző intézkedéseket ígérnek, amelyek majd nyereségbe fordítják a számaikat, amit természetesen nem most vagy jövőre, hanem majd 2021-ben fogunk tapasztalni.
Az SzB visszavágná többek között az alkalmazottak bérét is. Jelenleg 1136 eurós bruttó átlagbért mérnek az intézményen belül, ezt jövőre 256 euróval 880 euróra akarják csökkenteni, a következő évben pedig már csak 837 euróval számolnak. A számok hátterét és valóságalapját firtató kérdésekre az SzB nem válaszol, mivel hogy korainak tartják a költségvetést kommentálni.
További milliókkal kevesebb pénzt terveznek költeni munkanélküli segélyekre, épp akkor, amikor az állástalanság csökkenése megtorpant, és mindenki egy újabb recessziótól tart. Persze, a munkanélküli segélyek és a táppénzekre szánt keretek visszavágását az állam viszonylag könnyen megoldhatja: a nyilvántartásba vétel feltételeinek szigorításával és az ellenőrzések gyakoribbá tételével növelhetik a jogosultak körének szűkítését.
Nem a Szociális Biztosító az egyetlen olyan állami intézmény, amely szeret játszani a számokkal. A munkanélküliségi adatok is aszerint változnak, hogy éppen ki készítette a statisztikát. A Munkaügyi Hivatalhoz tartozó Munka-, Szociális- és Családügyi Hivatalok adatai szerint a munkanélküliség 5,04 százalékon áll, az Eurostat szerint 5,5 százalékon, a Statisztikai Hivatal szerint pedig 5,9 százalékon. Viszonylag nem tűnnek nagynak a különbségek, de ez így is több ezer embert jelent abszolút számokban.
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
