A jövő héten Szlovákiába is megérkezik az istenített német bértámogatási rendszer. De mit is takar valójában „kurzarbeit”?

Nyitókép forrása: infostart.hu

A szlovák kormány a jövő héten jelenti be a sokat emlegetett „kurzarbeit” bértámogatási programot, amely német mintára épül majd. Magyarországon Orbán Viktor Nagypéneteken már nyilvánosságra hozta a részleteket. Hogyan kell elképzelni a kurzarbeit működését?

A kurzarbeit rövidített munkaidőt jelent, és Németország a 2008-as gazdasági válság kitörése után kezdte el alkalmazni, mikor a német vállalatok nagy része tömeges elbocsátásokra kényszerült. Azaz, kényszerült volna, a kurzarbeit nélkül.

Leegyszerűsítve az intézkedés azt jelenti, hogy a vállalatok jelentősen lecsökkenthetik a munkások óraszámait, vagy akár haza is küldhetik őket, miközben állami bértámogatással alapbérük felét, két harmadát fizetik át nekik.

   

Itt kell kihangsúlyoznunk, hogy a kurzarbeit nem a koronavírus miatt hozott korlátozó intézkedések okán hazaküldött emberek megsegítését jelenti (például hazaküldik a pincért, mert tilos kinyitni az éttermet – ezekre az esetekre már ma is van bértámogatási rendszer Szlovákiában), hanem egy gazdasági válság idején zajló keresletcsökkenést segít átvészelni a foglalkoztatás szinten tartásával.

A németeknek volt mihez nyúlniuk

A megoldás azért volt rendkívül népszerű a német vállalatok körében tíz évvel ezelőtt, mert az állam nem csak elvette a bérköltségek egy részének terhét a vállukról, hanem lehetővé tette, hogy megtartsák azokat a munkásokat, akiknek válság utáni pótlása nem lett volna egyszerű egy szakmunkás-hiánytól szenvedő gazdaságban.

Németországban 2008-ban vezették be az intézkedést. 2009-ben a GDP 5 százalékkal esett vissza, és így alapjáraton kétszámjegyű munkanélküliségi rátával számoltak az elemzők. A kurzarbeit miatt azonban 2009 év végén az állástalanság aránya 7,6 százalékpontnál megállt, és nem nőtt tovább. Ekkor több mint 2,35 millió német munkavállalóra terjesztették ki az intézkedést.

A németeknek több tízmilliárd eurót kellett azonban erre a célra fordítani, amit nehéz lett volna meglépni, ha nem halmoztak volna fel költségvetési többletet – azt, amiről a szocialista Smer kormányzatoknak köszönhetően Szlovákia csak álmodhat. Csak a német munkaügyi minisztérium a 2008-as válság előtti időkben tekintélyes, 26 milliárd eurós tartalékot hozott létre, volt tehát mit a munkások javára fordítaniuk.

Ma a német modell az otthon maradt munkavállalók bérének 60 százalékát, családos munkavállalóknál 67 százalékát fizeti át. A német kormány ráadásul lehetővé teszi, hogy a bértámogatás mellett otthon maradók levonás terhe nélkül munkát vállaljanak „rendszerszintű szempontból fontos” foglalkozási ágazatokban – nyilván itt a logisztikai és egészségügyi szektorra gondolnak elsősorban.

Németországban a kurzarbeit intézménye nem csak válsághelyzetben működik, hanem 2008 óta folyamatosan lehetősége van a cégeknek adott körülmények között élni a lehetőséggel.

Messze nem tökéletes

Vannak azonban komoly hátrányai is. Az egyik legszembetűnőbb, hogy a vállalatok számára nyújtott előnyöket az adófizetőkkel fizettetik meg.

A másik probléma, hogy a támogatás azt feltételezi, hogy a bérek fennmaradó 40-33 százalékára minden vállalatnak vannak tartalékai, hogy hónapokig fizessék. Valójában ez csak a nagyvállalatokra igaz, a kis- és közepes vállalkozások szektora e tekintetben hátrányt szenved. DE: a németek épp emiatt súlyos milliárdokból támogatási forrásokat biztosítanak a KKV-nek is, mivel ezek biztosítják a foglalkoztatás gerincét (ahogy egyébként Szlovákiában is).

Csak márciusban 470 ezer német cég jelentkezett be a bértámogatásért, 9 millió alkalmazottra vonatkozóan. Ez jóval több, mint a 2008-as válság idején tapasztalt tömeg, ez az összes munkás 20 százalékát teszi ki.

Magyarország már bejelentette a részleteket

A környező országok közül egyelőre Magyarország hozott nyilvánosságra részleteket a saját kurzarbeit-programjáról. Az anyaországban a bértámogatás nagysága a bérek járulékkal csökkentett részének 70 százalékát teszik ki. A rendelet egészen pontosan így fogalmaz:

„mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti esedékességgel megállapított havi távolléti díj általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a harminc, negyven vagy ötven százalékban kieső munkaidőre járó arányos részének 70 százaléka.”

Magyarországon a kurzarbeitnak felső határa is van, a támogatásban részesített bérrész nem lehet nagyobb a minimálbér kétszeresénél. Egyes források szerint az intézkedés miatt a munkások teljes nettó bére nincs szavatolva (pl. 214 ezer forint tiszta kereset esetén a kurzarbeit után a dolgozó csak havi 182 ezer forintot kap), ám valószínűleg csak a gyakorlat mutatja majd meg az intézkedés valódi hatásait – és annak hatékonyságát is.

Körkép.sk/KL