Nyitókép: Körkép.ks/KPA/illusztráció
Az év második felébe érve egyre több szó esik a minimálbérről. Az ugyanis jövőre – ha nem változtatnak a törvényen – bruttó 646 euróra emelkedne. Jelen körülmények között ez rendkívül rossz hír a gazdaságnak, de a politikának is. Ahány párt, annyiféle elképzelés van egy igazságosabb minimálbér-rendszer kidolgozására. A Hospodárske Noviny nyomán bemutatunk pár lehetséges alternatívát.
A munkáltatók érdekvédelmi szervezetinek alapvetően a minimálbérrel nincs problémájuk. A legnagyobb cégek ugyanis nem minimálbéren foglalkoztatják munkásaikat. A legkisebb fizetés intézménye közvetlenül alig 150 ezer embert érinthet országszerte, ugyanakkor közvetve a minimálbér emelése általánosságban növeli a bérekre rakódó adóterheket (42 törvényi rendelkezésen keresztül). Így drasztikus emelése azokat a cégeket is sújtja, amelyek messze a minimálbér felett osztanak fizetést – például az autógyárakat.
A minimálbérről azt is érdemes tudni, hogy Szlovákiában az elmúlt években sokkal gyorsabban nőtt, mint az átlagbér, és nagyságrendekkel gyorsabban, mint a létminimum (ez utóbbi emelkedésével a szociális juttatások nőhettek volna…).
A szakértők már korábban felhívták a figyelmet annak veszélyeire, ha a minimálbér túl gyorsan emelkedik, de a munka termelékenysége csak stagnál. Ez ugyanis az ország versenyképességének csökkenését idézi elő – ami végül be is következett.
A szociális partnerek hozták a formájukat
A szlovákiai játékszabályok szerint a következő évi minimálbér nagyságáról a szociális partnerek, vagyis a munkáltatók és a szakaszervezetek képviselői dönthetnek, és ezt a döntést a kormány megvalósítja.
De ahogy az minden évben lenni szokott, idén sem sikerült megállapodásra jutniuk. Mindkét fél ragaszkodott a saját elképzeléséhez, és abból egy jottányit sem engedett. Ezzel kvázi ráhagyták a kormányra a döntés jogát – és a politikai felelősséget is ráhárították.
A kormány jelenleg a tarthatatlanul magas minimálbér alternatíváját keresi. A sorok között sejthető, hogy nem akarják úgy eltörölni a beígért 646 eurós minimálbért, hogy cserébe nem ajánlanak fel a munkásoknak valami mást, valamit, ami azért igazodik a szlovák gazdaság lehetőségeihez. Íme néhány példa:
A bérilletékek leválasztása
A munkáltatók képviselői ezzel a javaslattal rukkoltak elő a szakszervezetekkel folytatott vitán. Ennek lényege, hogy leválasztják a nem minimálbérekről azokat az illetékeket és adóterheket, amelyeket a minimálbér emelés ró ki rájuk.
A szakértők többsége egyetért az Európában egyébként szokatlannak számító törvényi átkötéseket a bérek és adóterhek között, mások viszont azzal érvelnek, hogy már hosszú évek óta tűrik a rendelkezést a cégek, és még egyik sem ment csődbe emiatt.
Ágazati minimálbér
Az egyik érdekes javaslat Milan Krajnaik (Sme rodina) munkaügyi miniszter tollából származik. Ő az ágazati minimálbér bevezetése mellett érvel. Ez azt jelentené, hogy külön minimálbér vonatkozna például a gépiparra, a bútoriparra, a gyógyszeriparra, a mezőgazdaságra és a szolgáltatásokra. Ám az ötlet sok kérdést vet fel.
Mi szerint sorolnák be az egyes munkaköröket az adott ágazatokba? Vagy mennyire mélyítené el a regionális különbségeket a gépiparnak otthont adó nyugati, és a leszakadó keleti országrészek között? Mennyire lenne alkalmas egy ilyen törvény arra, hogy később baloldali populisták felfelé nyomják a béreket egyébként jól fizető ágazatokban? Milyen politikai következményei lennének? Képzeljük el, hogy a Smer például már nem csak az alacsony jövedelműeket tudná megszólítani minimálbéremeléssel, de a középosztályt is…
Mindenesetre, a szakszervezetek csak akkor tudják elfogadni az ágazati minimálbér intézményét, ha meghatároznának egy abszolút alsó határt is, amely alá egyetlen ágazati bér sem csökkenhet.
Átlag helyett medián
A jövő évi minimálbéremelés azért tűnik drasztikusnak, mert a nemzetgazdasági átlagbérhez köti a minimálbér nagyságát. Az átlag azonban csalóka dolog, felfelé torzítják az olyan fizetések, mint a pozsonyi menedzsereké vagy akár a politikai tisztviselőké.
Az átlagnál jóval igazságosabb megközelítés a medián. A medián mértani középértéket jelent. A lényege, hogy ugyanannyian keresnek a mediánfizetés alatt, mint felette, és ez a szám jóval közelebb áll szlovákiai valósághoz, mint a nemzetgazdasági 1100 eurós átlagbér. Ez az elképzelés az OĽANO-hoz áll közelebb.
Regionális minimálbér
Egy másik, szintén sok kérdést felvető ötlet, amelyet Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter vetett fel. A régiós minimálbér az adott régió átlagbéréhez lenne kötve. Ennek a javaslatnak is vannak azonban hátulütői. Ez azt jelenté ugyanis, hogy egy rimaszombati munkás ugyanazért a munkáért Besztercebánya megyében kevesebbet kapna, mint egy nagyszombati munkás Nagyszombat megyében.
Azt sem nehéz kikövetkeztetni, hogy ha ugyanazért a munkáért jóval többet lehet kapni Nagyszombat megyében mint keleten, akkor elindulhat a regionális agyelszívás – ahogy történt és történik az EU-ban évtizedek óta.
Körkép.sk
Megosztás:
Címkék: ágazati minimálbér Milan Krajniak minimálbér minimálfizetés regionális minimálbér Richard Sulík
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
