Navalnij jobban van, a német-orosz kapcsolatok már kevésbé

Nyitókép forrása: cnbc.com

Navalnij jobban van, a német-orosz kapcsolatok annál rosszabbul. A történtek után mindenki azt találgatja, vajon lesz-e fordulat a Berlin és Moszkva viszonyában, és hogy lefújják-e pár kilométerre a végcéltól Európa legvitatottabb gázfolyosó-projektjét, az Északi Áramlat 2-t.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden lefújta berlini látogatását, Németországot pedig felszólította, hogy fejezze be a Navalnij-ügy átpolitizálását. Lavrov szerint az eset kivizsgálása semmilyen hatással nem lehetne Berlin és Moszkva kapcsolatára.

Német szempontból azonban korántsem ennyire egyszerű a helyzet. A Navalnij-ügy csak egy azon esetek közül, amelyek súlyosan terhelik az oroszországi kötődéseket. Az Egyesült Államok nyilván nem sokat fog teketóriázni, hogy az Északi Áramlat 2 megépülését a német autókra kivetett importvámokkal torolja meg.

   

Tele van a padlás kínos ügyekkel

Az USA nélkül is vannak ugyanakkor problémák. A szlovák konzulátus segítségével Németországba bejutó, majd Berlinben egy grúz férfit meggyilkoló orosz állampolgár esete szintén nagy port kavart. A merénylet egyértelműen Moszkva kaukázusi szövetségeseinek állt érdekében.

Ott van Fehéroroszország esete, ahol Moszkva fegyveres támogatásáról biztosított egy durva eszközöktől, és az ellenzék bebörtönzésétől sem visszariadó diktátort. Enyhült ugyan, de még mindig tart az ukrán háború.

Egyesek arra számítanak, hogy a német politikai és geopolitikai érdekek felülírják a gazdasági megfontolásokat, és a 94 százalékban már Északi Áramlat 2-t végül a németek fogják zátonyra vinni. Erre azonban a szakértők vajmi kevés esélyt látnak.

Méterekkel a célszalag előtt

A CNBC elemzése szerint az egyre erélyesebb belföldi politikai viták arra kényszerítik a német vezetést, hogy nyomást fejtsenek ki Moszkvára annak érdekében, hogy „elfogadható” mederbe terelje az eseményeket, megmutatva, hogy a „pragmatikus együttműködés még lehetséges” a két ország között.

Heiko Maas német külügyminiszter nemrég azt nyilatkozta a Bild am Sonntag című lapnak, hogy „reméli, az oroszok nem kényszerítik Berlint arra, hogy leállítsák az Északi Áramlat 2 csővezeték építését”.

Egyelőre azonban ez üres fenyegetésnek tűnik. Németország gazdaságát táplálni kell energiával, márpedig az atom- és szénerőműveket politikai indíttatásban visszaszorítják, az alternatív energiaforrások pedig még nem képesek pótolni a kiesést. A földgáz a legkézenfekvőbb megoldás.

Több mint száz vállalat közvetlenül érintett

Maga az Északi Áramlat 2 projektjének leállítása is hatalmas anyagi károkat jelentene. Európa 12 országának több mint 100 vállalatát érinti a projekt, amely 94 százalékban elkészült. Ha Angela Merkel kancellár utasítja a Bundesnetzagenturt (Szövetségi Infrastrukturális Ügynökséget), hogy ne adja ki a gázkorridor német felségvizekre vonatkozó engedélyét. Ebben az esetben Németország bírósági keresetet ad be, és a taláros testület dönthet úgy, hogy jóváhagyja a projektet – más szavakkal a döntés már nem politikai lesz.

Az Északi Áramlat 2 összesen 2460 kilométer hosszú gázvezetéke egy 9,5 milliárd eurós projekt, amely évi 110 milliárd köbméternyire növeli az Oroszországból Németországba irányuló gázszállításokat.

A folyosó megépülése súlyos geopolitikai dilemmákat ró a térségre, mivel növeli az orosz gázfegyver okozta kockázatot. Az USA elsősorban Románia, Lengyelország és Ukrajna viszonylatában tart a gázfegyver bevetésétől.

Körkép.sk