Mennyi erő van a felkészülésben? – Régiófejlesztés Gömörben

A járvány elleni küzdelem kissé elfedi előlünk napjaink egyik legfontosabb tennivalóját. Ez pedig a felkészülés az EÚ következő, 2021-2027-es tervezési időszakára. 

Óriási pénzekről van szó

Ebben a folyamatban bizonyára mindnyájan követtük az elmúlt napokban Magyarország és Lengyelország harcát azért, hogy az EÚ ne kösse össze a költségvetési időszak fejlesztésre szánt pénzek felhasználását a jogállamiság feltételeinek teljesítésével az egyes tagállamoknál. Feszült figyelemmel kísértük az eseményeket, megkönnyebbültünk, amikor megszületett a kompromisszum. Mindenesetre tanulságos volt, ahogy ez a két ország kiállt népe érdekében.

   

Miért érdekes ez?

Az EÚ döntése megindította a hétéves költségvetési időszak végrehajtási folyamatát, amely egy hosszadalmas előkészítési folyamat eredménye. Eredményessége tehát nagymértékben attól függ, hogy hogyan készítettük elő a nekünk járó pénzek felhasználását. A folyamatnak nagy jelentőséget tulajdonít a kormányprogram is, amelynek eredményeképpen a 2021-2027-es tervezési időszakot a fejlesztési minisztérium (Veronika Remišová, Za ľudí) koordinálja.

Az EÚ irányelvei szerint viszont a hétéves tervezési időszak fejlesztési pénzeinek felhasználása nagymértékben alulról jövő kezdeményezéseken, szándékokon kell hogy alapuljon. Legjobban ugyanis elvileg a régiókban tudják megmondani, mire van szükség. Az előkészítési folyamatba nagymértékben be lettek vonva tehát az önkormányzatok is, a megyei önkormányzattal az élen.

A megye

A megye a minisztérium irányelvei szerint még szeptemberben kidolgozta és jóváhagyta az ún. Integrált Területi Stratégiát (ITS). Ennek értelmében megalakultak a Stratégiai-tervezési Területi Egységek (STE) és a Stratégiailag Központi Városok (SKV). Meg lett alakítva és jóvá lett hagyva az ún. Kooperációs Tanács (KT) is, amely tömöríti azon érdekeltek képviselőit, akik érintettek lesznek a fejlesztésben. A tanács hivatott foglalkozni az előkészítés kiértékelésével és a későbbiekben a tervezetek kiértékelésével valamint a kivitelezés ellenőrzésével.

Emellett Besztercebánya megye felhívást tett közzé minden érintett szubjektum felé, hogy küldje el, milyen fejlesztést, beruházást tervez az elkövetkező hét évben és milyen mértékű uniós hozzájárulást igényel. Jóváhagyta az egyes tematikai fejlesztési területeket is, amelyeket külön Tematikai Fejlesztési Tanácsok (TFT) fognak felügyelni. Ezek kialakítása folyamatban van, amely még nincs lezárva.

Helyszíni felmérés

A Körkép feltérképezte, hol tart a Rimaszombati járás déli része az előkészítési folyamat végén és a végrehajtási időszak kezdetén. Elvégeztük az előkészítési feladatokat? Tudjuk, mit kell tennünk a továbbiakban? Ismerjük ezeket olyan mértékben, hogy bátor szívvel mondhassuk, mindent megtettünk a lakosság igényeinek biztosításáért? Olyan mértékben, hogy még harcolhassunk is értük, ha szükséges? Ezeket a kérdéseket költői kérdéseknek is érezhetjük, de tudatosítanunk kell, hogy nem babra megy a játék. Nézzük a tényeket.

A Stratégiai-tervezési Területi Egységek keretén belül a Rimaszombati és Rőcei járás megalakította saját kooperációs tanácsát, amelynek elnöke Marian Habovčik lett, Lenke község polgármestere.

Marian Habovčik portálunk kérdésére elmondta, hogy a 23 tagú tanács összetételén már csak az érintett egységek kérésére lehet változtatni. Viszont alakulni fognak tematikai tanácsok, ahol keresik az érdeklődő hozzáértőket. Azt is elmondta, hogy azok a szubjektumok, akik EÚ pénzekből szeretnének fejleszteni az elkövetkező hét évben, küldjék el tervezetüket a megyére haladéktalanul, hogy ne maradjanak le semmiről.

A Stratégiailag Központi Városunk Rimaszombat városa lett. Az irányelvek szerint központja, koordinátora lesz egy minimálisan 40 000 lakosú régió fejlesztésének. Területén javasolja, koordinálja, ellenőrzi az EÚ pénzek felhasználását az elkövetkező hét évben. Nem kis lehetőség.

Felelőse Jozef Šimko polgármester megbízásából Rigó László, Rimaszombat alpolgármestere, aki egyben megyei képviselő is. Városokat és falvakat szólítottak meg a járás területén, hogy csatlakozzanak a városhoz, mivel Rimaszombat magában kevés. Érdeklődésünkre elmondta azt is, hogy a legdélebbi megszólított község Feled, de nem zárkóznak el a többi déli községtől sem. Sőt, szívesen veszik a jelentkezésüket.

Ilyen a helyzet tehát, amit meg tudtunk állapítani. Nem rózsás. Sejtésünk, hogy a felkészülés terén jelentősen le vagyunk maradva. Ennek egyik oka az informálatlanság. Minden arra vall, hogy nem elég levélben kérni az önkormányzatokat és a többi érintettet, hanem az informálás minden módját ki kell használni. Annál is inkább, mivel a járvány is leterhel mindenkit ebben az időszakban.

Javaslatok:

Mit tudunk javasolni a régió érintettjeinek? Mi az, amivel javítanának a starthelyzetükön? Foglaljuk össze legalább a legfontosabbakat:

– Az érintetteknek minden fórumon kérni kell a megye által szabott teendők határidejének  kitolását az előkészítés terén (legalább február 15-ig)

– A járás déli részének sajátossága, hogy zömmel 2-300 lakosú kisközségekről van szó és ez hátrányt jelent a területi fejlesztésben. Minden fórumot, minden lehetőséget meg kell mozgatni az informáltság érdekében. Sejtésünk szerint e téren a mikrorégiók és az internet világa tudna a legtöbbet tenni.

– Az egyes szubjektumok a szándékozott fejlesztések tervezetét haladéktalanul küldjék el a megyére (Fontos a költségek kimutatása)

– Fórumaikon (község, mikrorégió, MAS, ZMOGaM) vitassák meg a fejlesztési tanácsok összetételét és az esetleges változásra tegyenek javaslatot

– A megye több területen javasol Tematikai Fejlesztési Tanácsot. A régió fórumai haladéktalanul javasoljanak személyeket a tanácsokba, olyanokat, akik szakemberek, akik értenek hozzá és vállalják is a munkát

– A tematikai munkacsoportok között a megye eredeti javaslatában nem volt benne a  mezőgazdasági munkacsoport megalakítása, a végleges felosztásba aztán bekerült. Ez örömére szolgálhat a régiónak, hiszen gazdasága, léte a mezőgazdaságra alapult az évszázadok folyamán és erre kell, hogy alapuljon a jövőben is. Rajta múlik, hogyan fog tudni élni a fejlesztési lehetőségekkel.

– Nagyobb mértékben kell bevonni a megyei képviselőinket (MKP) a fejlesztési folyamatokba, hiszen ez most nagyon fontos időszak

– Amennyiben községek szeretnének csatlakozni Rimaszombat városához a fejlesztés terén, küldjék el haladéktalanul jelentkezésüket Rigó László alpolgármesternek.

Portálunk a témával kapcsolatban megszólította Besztercebánya megye illetékeseit is, érdemi választ cikkünk megjelentetéséig sajnos nem kaptunk.

Mede Géza

Fotó a szerző felvétele