Szlovákia és Magyarország is beállt a francia-cseh tandem mögé atomenergia ügyben

Nyitókép forrása: illusztráció/SITA/AP Photo/Virginia Mayo

Eduard Heger szlovák miniszterelnöktől a Mária Valéria híd átadásának 20. évfordulójára szervezett ünnepségen elhangzott, hogy Magyarország és Szlovákia többek között az atomenergia témakörében is közös álláspontot képviselnek. Ez viszonylag új elemnek számít a szlovák-magyar kapcsolatok jellemzői között, ám jelentőségét ez kisebbíti. október 11-én az EU atomenergiát használó országai közös nyilatkozatban követelték, hogy Brüsszel sorolja végre a nukleáris energiát is el az alacsony károsanyagkibocsátású technológiák közé. A nyilatkozathoz Magyarország és Szlovákia is csatlakozott.

„Noha a megújuló energiaforrások kulcsfontosságú szerepet játszanak az energiaátmenetünkben, szükségünk van más széndioxid-mentes energiaforrásokra is, hogy szükségleteinket megfelelően és fenntarthatóan biztosítsuk”

fogalmaznak az aláírók, amelyek között ott van Franciaország, Lengyelország, Finnország, Csehország, Bulgária, Szlovénia, Románia és Horvátország is. Az időzítés nem véletlen: Brüsszel a jelenleg tomboló energiakrízisről tudomást sem véve erőlteti a gazdasági zöld átmenetét és a klímavédelmet elvileg szolgáló intézkedéseit, amelyek azonban azonnali és korlátozó hatással vannak az országok versenyképességére. Az atomenergia egy köztes megoldás lehetne.

   

Annál is inkább, mert a jelenlegi energiaválság hatásait egy hatékonyan működő atomerőmű-hálózat hatékonyan tudná tompítani. Az aláírók azzal érvelnek, hogy a nukleáris energia „megakadályozza, hogy az európai fogyasztók ki legyenek szolgáltatva az áringadozásoknak”.

Márpedig az atomerőmű zöld…

A nyilatkozathoz csatlakozó országok mindegyike rendelkezik már atomerőművel, kivétel Lengyelország, amely csak 2033-ra tervezi üzembe helyezni első reaktorát. Kilógnak a sorból a szlovének és horvátok is: ők egy közös tulajdonban lévő atomerőmű teljesítményén osztoznak, amit még akkor építettek, amikor a két ország Jugoszlávia része volt.

Ettől függetlenül ezek a tagállamok is szeretnék elérni, hogy az Európai Unió biztosítson helyet az atomenergiának a zöld átmenetről szóló tervekben. Németország és Ausztria azonban ellenáll. Az előbbi 2022-ben számolja fel az utolsó reaktorát, az utóbbi pedig méregdrága, de már kiépített megújuló energiát termelő hálózatának versenyképességét félti. Többek között a szlovákiai mohi atomerőműtől is.

A zöld átmenetet erőltető brüsszeli programot egyre többen kritizálják, főleg azért, mert minden tervezés nélkül, túl nagy lépésekben akar változatást elérni. A dolog odáig fajult, hogy Brüsszel csak még dobott egy lapáttal a kialakuló gázválságra, mert az ipar és a háztartások számára gyorsan adaptálható és stabil energiahordozó csak egy alternatíva van: a földgáz.

A németek tiltakozása és a zöld átmenet iránti hűsége is igencsak időjárásfüggő, az idei gyenge szélmozgás miatt a szélerőművek hozama elmaradt a várttól. Mivel a szárazság visszavágta a vízhozamokat az németekkel összeköttetésben lévő Norvégiában, nem volt honnan pótolni a hiányt, így ismét a szénerőműveket üzemelték be. A németek álláspontját azért is éri sok kritika, mert bár az atomerőművek bezárása mellett döntöttek, az áram nagy részét külföldről importálják, márpedig zömében főleg francia nuklerás eredetű áramról van szó.

Cseh-francia tandem

Az atomenergia népszerűsítése az energiaversenyben elsősorban a csehek és franciák ezen a téren kötött szövetségéből ered. Az ő kezdeményezésükhöz csatlakozott a többi nyolc ország is. A céljuk az, hogy ha Brüsszellel sikerül alacsony kibocsátású alternatívaként elfogadtatni az atomenergiát, akkor új uniós forrásokat lehet bevonni új kapacitások létesítéséhez. Az időzítés nem véletlen, Franciaország januártól veszi át az EU soros elnökségét, őt pedig épp Csehország követi a június végi váltáskor.

Francia részről az egész törekvés koordinátora Bruno Le Maire francia gazdasági, pénzügyi és újjáépítési miniszter. Ő azzal érvel, hogy bár az Európai Bizottság már 2018-ban közzétett „Mindenki számára tiszta bolygót” nevű stratégiájában az atomenergiát nevezi meg a szénmentes uniós gazdaság gerincének, nem tett semmilyen lépéseket a stabilabb befektetési környezet biztosítása érdekében. Ezért a nukleáris áramtermelést be kell vonni a fenntartható gazdaság finanszírozási keretében.

Hogy teljesen világos legyen, Franciaország Európa egyik legnagyobb atomerőmű építője, rendelkezik a technológiával, a tapasztalattal, a gond az, hogy az ágazat jó ideje pénzügyi problémákkal küzd. Ez azt is jelenti, hogy a franciák közvetlenül érdekeltek abban, hogy uniós forrásokhoz férjenek hozzá az atomerőműprojektek támogatására, mert az nekik teremt új piacot és nyereséget.

Csehországot pedig a Dukovany atomerőmű kérdése sodorta a franciák mellé. Az erőmű hosszú ideje politikai viták tárgya. A dolog érdekessége, hogy Dukovany bővítésének megpályáztatásába bevonták a francia EDF-et, az amerikai Westinghouset és a dél-koreai KHNP-t, de sem az orosz Roszatom, sem a kínai CGN nem kapott meghívást a cseh kormánytól. A három kiválasztott ajánlattevőnek november végéig kell benyújtania a biztonsági kérdésekkel kapcsolatos dokumentációkat a részben állami ČEŽ energiavállalatnak. A cseh kormány ezután dönti el, kit bíz meg a tenderrel, amelynek nem végleges keretösszegét hatmilliárd euróra becsülik.

Körkép.sk