Nyitókép forrása: pixabay.com
A jövő évben a lakossági villanyáram 30-50, a földgáz 50-70 százalékkal lesz drágább Csehországban – jelentette be Karewl Havlíček (ANO) leköszönő cseh ipari és kereskedelmi miniszter. Elmondása szerint leginkább az emissziós kvóták drágulása hajtja fel az energiaárakat, ezek teszik ki az végső ár 20-3 százalékát.
A leköszönő cseh kormány szerdán tart rendkívüli ülést, ahol a miniszterek az energiaárak áfájának átmeneti eltörléséről, pontosabban nullára csökkentéséről fog tárgyalni, illetve azt tervezik, hogy az úgynevezett támogatott energiaforrásokra fizetett díjat is felfüggesztik. A kedvezmény nem csak a háztartásokra, hanem a cégekre is vonatkozna. Ha átmegy a javaslat, az a háztartásoknak 35 százalékos megtakarítást jelent.
Havlíček szerint ez az egyetlen, országos szinten alkalmazható megoldás az árak mérséklésére, amit a kormány bevezethet.
Csehország évente 46 milliárd koronát költ megújuló energiaforrások támogatására, ebből 20 milliárd érkezik be a háztartások és cégek energiaszámláin keresztül. Megawattóránként ez 495 cseh koronát (19,50 eurót) jelent. A javaslat azzal számol, hogy a teljes összeget az államkasszából finanszíroznák ki.
Havlíček szerint ez csak átmeneti megoldás, közép- és hosszútávon érdemi megoldást a földgáz és a nukleáris energia jelent majd. A Dukovany atomerőmű új blokkja már építésre készen áll, ám még ha ma el is kezdenék, a kivitelezés 15-17 évig tartana. Addig pedig marad a földgáz és a szén, mint energiaforrás.
A cseh miniszter ugyanakkor azt is elmondta, hogy javasolni fogják az Európai Uniónak, hogy az Európai Bizottság által tartalékalapba csoportosított 400 millió emissziós kvótát tegyenek vissza a kereskedésbe, mert azzal jelentősen lassítani lehetne az energia drágulását.
A múlt hét közepén egy tonna széndioxidnyi kibocsátást képviselő emissziós kvóta ára az európai piacon 90 euró volt, elemzők szerint az év végén elérheti a 100 eurót is. Az Európai Emissziós Kereskedelmi Rendszer meghatározza, mely országok mennyi károsanyagot bocsáthatnak ki. Az az ország, amely nem fér bele, vásárolhat kvótát azoktól az országoktól, amelyeknek több kvóta áll rendelkezésére, mint amit elhasználnak. A rendszer célja, hogy a nemzetgazdaságokat a károsanyag-kibocsátás csökkentésére ösztönözze.
A CTK által megszólított szakértő, Lukáš Kovanda, a Trinity Bank főelemzője szerint a 400 millió kvóta felszabadításának cseh szándéka folyamatosan a németek ellenkezésén akad el. Emissziós kérdésben az EU már végletekig megosztott, a múlt héten Lengyelország odáig ment, hogy belengette kilépését az Emissziós Kereskedelmi Rendszerből. Az uniós országoknak pedig csak a fele támogatja a rendszer fenntartását.
Kovanda szerint a szén áramtermelésre történő felhasználása egészen addig megtérülő, míg az emissziós kvóta nem éri el a 105 eurós szintet a szén-dioxid tonnájáért. Amíg a kvóták e határon belül maradnak, addig az EU támaszkodhat a szénre, sőt, ha a cseh kormánynak sikerül a 400 millió extra kvóták bevonnia a kereskedésbe, még intenzívebb szénalapú áramtermelésre lehet számítani a következő két évben.
CTK, körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
