Itt az újabb adósságspirál? – Mi lesz a vállalkozásokkal, ha véget ér az állami mentőövek kora?

Nyitókép forrása: Photo by Filip Havlik on Unsplash  

Miközben az Európai Unió történetének legnagyobb válságkezelő csomagját készül szétosztani 750 milliárd euró értékben, a szakértők már amiatt aggódnak, hogy mi lesz a gazdasággal az állami támogatások vége után. Jelenleg még Szlovákiában is sok cég részesül pandémia hatásaival összefüggő állami dotációban. Kérdés, hogy mi történik, ha ezeket leállítják. Merthogy előbb vagy utóbb ez meg fog történni.

A bne Intellinews régiós portál elemzése szerint a világjárvány-támogatások visszavonása „tökéletes gazdasági vihart” fog kavarni.

Ennek ellenére egyelőre nem valósultak meg a közgazdászok korábbi jóslatai a kelet-európai országok fizetésképtelenségéről, és nem is nőtt a nemteljesítő adósok és a csődök száma. Legalábbis nem olyan mértékben, mint azt a járvány indokolná. Sőt, az Eurostat adatai szerint 2020-ban és 2021-ben alacsonyabb volt a csődök száma az EU-tagállamokban, mint korábban.

   

Ez persze csak azt jelenti, hogy a legtöbb országban a kormány sürgősségi intézkedéseket vezetett be, hogy megvédje a vállalatait a hivatalos csődtől. De amint ezek a jogi vagy anyagi pozitív megkülönböztetések megszűnnek, abban a pillanatban megmutatkozik majd, mekkora is a fizetésképtelen hitelek valódi állománya.

Időzített bomba

Mahesh Uttamchandani, a Világbank Csoport  pénzügyi integrációért és infrastruktúráért felelős menedzsere felhívta a figyelmet a világszerte összesen mintegy 10 000 milliárd dollár értékű gazdaságösztönző állami intézkedések kapcsán, hogy

a korábbi válságok során is időeltolódásra került sor a válság csúcsa és a fizetésképtelenség tömeges megjelenése között. A 2008-as és 2009-es globális pénzügyi válság idején ez 13 negyedév volt a fejlett, 11 negyedév a feltörekvő gazdaságok esetében.

A Világbank adatai szerint a világ 155 országában vezettek be valamilyen intézkedést a pandémia miatt adósság-visszafizetéssel kapcsolatban, és ezen országok nagyjából 80 százaléka hozott intézkedéseket a lejárt hitelek rendezésének késleltetésére.

Magyarul azt jelenti, hogy a világ országainak többségében az intézkedések visszavonásával tömegesen jelenhetnek meg, ha nem is fizetésképtelen, de ahhoz közel álló „nem teljesítő” vagy „alulteljesítő” adósok.

Az EU-ban legérintettebb és így leginkább veszélyeztetett országok ebből a szempontból Görögország, Lengyelország, Litvánia és Románia. Ötödik helyen a nem uniós Koszovó szerepel.

Körkép.sk