Európai gázjátszmák: Nem nő az orosz gázszállítás, panganak a tárolók. Az EU már vészhelyzeti tervet készít

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Petar Petrov

A tyúk vagy a tojás elsőbbségének dilemmája kezd formát ölteni az európai gázpiacon. Az ukrán válság árnyékában Brüsszel vészhelyzeti gáz- ás árampiaci tervet dolgoz ki, közben az Egyesült Államokkal karöltve megpróbálnak alternatív beszállítókat beszerezni az oroszok helyett. Miközben Oroszország nem hajlandó több gázt értékesíteni Európába a hosszútávú szerződésekben rögzítetteken túl. Az eredmény? Totális piaci bizonytalanság, és vészesen fogyó európai gáztartalékok, pesszimista előrejelzések az idei őszi ellátásra.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen nemrég élesen bírálta Oroszországot, amiért nem ad elég gázt az Európai Uniónak a fokozott kereslet és magas árak ellenére. Brüsszel politikai nyomásgyakorlást sejt a háttérben az Északi Áramlat 2 és Ukrajna kapcsán.

Az érem másik oldala, hogy az európai vásárlók nem is nagyon törik magukat azon, hogy a jelenleg méregdrága energiahordozóból bevásároljanak, helyette inkább a gáztározókban felhalmozott, még korábban, alacsonyabb áron vásárolt földgázt használják fel.

   

Adódik tehát a jogos kérdés, hogy a kereslet torzulásai voltak előbb, és az oroszok erre reagálnak szűk kínálattal, vagy az oroszok szűk kínálata járult hozzá részben ahhoz, hogy a kereslet az azonnali piac helyett a tartalékokat eméssze fel? Illetve, hogy ez mennyiben zavarja Oroszországot, hiszen az Ukrajna kapcsán kialakult helyzetben a gázpiac manipulálása már egyre inkább csak egy nagyobb stratégia része.

Kiapadnak a gáztárolók

A Reuters minapi tudósítása szerit a Gazprom továbbra sem akar lekötni plusz exportkapacitások Európa felé (Jamal gázvezeték, illetve a Nyugati-Korridor, amely Nagykaposnál Ukrajna felől lép be az EU területére).

Ez azonban problémát jelenthet. A gáztorozók törtélmi mélypontra apadtak, várhatóan a fűtési szezon végére a tárolók 15-25 százalékon fognak állni. Ez beláthatatlan következményekkel lehet a piacra és a politikára is.

Már tavaly ősszel is ott volt a energiaválság hátterében a 2020/2024-es téli szezon elnyúlása miatt alacsony (cca. 70 százalékos) szintre apadó tározók helyzete. Erre segített rá az orosz exportkapacitások elmaradása, és persze Brüsszel erősen vitatható hatású klímapolitikája is. A klímapolitika miatt fordult el Európa egyébként hosszúlejáratú gáz-szerződésektől, és növelte az azonnali (spot) vásárlások részarányát – ami Moszkva számára középtávon stratégiai problémát jelent.

Ha 70 százalékos apadásnál az történt, amit ősszel tapasztaltunk, akkor mire számíthatunk majd 15-25 százalékos szintnél. Egyelőre ugyanis nem tudni, orosz gáz híján mivel fogja feltölteni Európa a tárolóit.

Korlátozott alternatívák

A németek norvég gáztöbbletről beszélnek, illetve az Egyesült Államok is mozgósított gáztermelő kapacitásait, hogy cseppfolyósított gázt hozzon Európába. Az Európai Bizottság pedig vészhelyzeti forgatókönyvet készít, amelynek akár árampiaci beavatkozás lehet vége.

Egyelőre ennek lehetőségét Brüsszelben még tagadják. Próbálják ugyanis elkerülni, hogy a gázárak újabb elszállása miatt megdráguló villanyáram nagykereskedelmi árát a kormányok maximálják.

Csakhogy időközben az energiaigényes ágazatok megroppantak az infláció súlya alatt. A gáz drágulása és hiánya a műtrágyagyártást, közvetlenül pedig az európai élelmiszeripart veszélyezteti (ami már stratégiai szintű problémává válhat, ha kitörne egy orosz-ukrán háború). A villanyáram ára miatt már hosszú évek óta panaszkodó kohászat szintén padlót fogott – Szlovákiában a Slovalco kemencéinek felét leállították már, és tömeges elbocsátás fenyeget.

Uniós vészhelyzeti forgatókönyv

Az uniós vészhelyzeti tervbe azonban a Financial Times közlése szerint most bekerült egy olyan tétel, ami engedélyezné az áram nagykereskedelmi árának korlátozását is. Ezzel kvázi leválasztanak a földgáz áráról az villanyáramot, és a két energiahordozó már nem mozogna tovább együtt.

Persze, nincs tökéletes megoldás. Az áramárak befagyasztása súlyos hatással lehet az áramtermelőkre, különösen azokra, amelyek inputanyagai között épp a földgáz szerepel. Esetükben egyre dráguló földgázból kellene korlátok közé szorított árú áramot előállítani. Ha a dolog túlnő az alternatívák kapacitásán, akkor Európa bizonyos részein áramkimaradásokra és áramellátási zavarokra lehet majd számítani.

Ami az Európába jövő orosz (havi 13 milliárd köbmétert jelentő) földgáz  esetleges teljes kiesésének pótlását illeti, abban a legtöbb szakértő egyetért, hogy azt még rövid távon sem lehetne ellensúlyozni még az összes beszállítói alternatíva és plusz szállítási kapacitások teljes kihasználása mellett sem.

Nehéz éve lesz az energiapiaci szereplőknek és a háztartásoknak egyaránt…

Körkép.sk