Gáz lesz: elhúzódó háború esetén a következő fűtési szezon elején újabb problémák adódhatnak

Nyitókép forrás: SITA/Jens Buettner/dpa via AP

Továbbra is az egyik legsúlyosabb gazdasági kérdés, hogy mi legyen az Európába menő orosz energia-szállítmányokkal. Bár egyre-másra érkeznek a hírek a béketárgyalások részsikereiről, a szakértők többsége mégis elhúzódó háborúra számít. Ez azonban azt is jelenti, hogy a következő fűtési szezonban újabb problémák adódhatnak.

A németek Európa legnagyobb gazdaságaként különösen nehéz helyzetben vannak. Olajigényük harmadát, földgázigényük több mint felét az oroszoktól szerzik be. Robert Habeck német kancellárhelyettes utalt arra, hogy az év végéig megpróbálnak leválni az orosz kőolajról, de az orosz gázra túlságosan nagy szükségük van.

Elmondása szerint a gáz elvesztésével „tömeges munkanélküliség, szegénység jönne Németországba, az emberek nem tudnák fűteni lakásaikat, elfogyna a benzin”. És ahogy a mondás tartja, ha a német gazdaság eltüsszenti magát, egész Európa beleremeg.

   

Merész uniós látszattervek

Ugyanakkor a legutóbbi uniós csúcson az Európai Tanács megbízta az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat arra, hogy 2027-re az EU búcsút inthessen az orosz gáznak, ha nem is egészben, de legalább zömében. Elhangzott az is, hogy az orosz gáz importját a jelenlegi 155 milliárd köbméter/évről 55 milliárdra csökkentenék 2022 végére.

Egyes portálok azt állítják, hogy az EU már most is képes lenne orosz gázimport nélkül elegendő földgázt előteremteni üresen pangó tárolói 90 százalékra történő feltöltéséhez, még a következő fűtései szezon megkezdődése előtt (megjegyezzük, a tavalyi fűtési szezonnal 73 százalékos átlagos szinttel vágtunk neki az energiaválság miatt).

Ez azonban ellentmond azoknak a korábbi becsléseknek, hogy az összes LNG szállítmánnyal együtt sincs elegendő kapacitás az orosz gáz helyettesítésére. Valaki tehát ferdíti a valóságot, vagy olyan gázforrásokkal számol a statisztika kedvéért, amelyek még a gyakorlatban csak születőben vannak. A papír persze mindent elbír. Az üres tárolók feltöltése (és annak ára) azonban az elhúzódó háború legfőbb európai dilemmája lesz.

A kőolaj hamarabb kerül célkeresztbe

Egyébként, ha az oroszellenes szankciók eldurvulnak, akkor valószínű, hogy nem a gáz, hanem az orosz kőolaj válik elsődleges célponttá. Egyrészt azért, mert jövedelmezőbb Moszkva számára, másrészt azért, mert könnyebb helyettesíteni Európában, miközben Oroszország alternatív vevőket nehezebben találna, mert az átlagnál több ként tartalmaz az általa bányászott fekete arany. Ez azonban azt is jelenti, hogy Moszkva hajlamosabb lesz a gázfegyver bevetésére, hogy jobb belátásra bírja az EU-t.

Ettől az elmélet még papíron működhet: az OECD-tagok napi 3,1 millió hordó orosz kőolajat vásárolnak, naponta közel egymillió hordónyi érkezik a Barátság-kőolajvezetéken, ami Szlovákián is áthalad. Becslések szerint az oroszok 1,5 millió hordónyi kőolajra már most sem találnak vevőt a szankciók miatt, és ezért 30 százalékos engedményeket tesznek piacon. Figyelembe véve, hogy a kőolaj világpiaci ára elég magas, ez nem akkora véráldozat, mint első hallásra tűnhet.

Az oroszoknak szánt pofon Szlovákiát is meglegyintené

Az orosz energiahordozókra kivetett szankciók bevezetése katasztrofális lenne, a leginkább orosz olajtól függő országok listáját épp Szlovákia vezeti (illetve Lengyelország és Bulgária). Nem véletlenül egyezett meg a szlovák gazdasági minisztérium a magyar MOL-lal és annak pozsonyi leányvállalatával, hogy alternatív forrásból biztosítanak kőolajpótlást szükség esetén.

A földgáz kérdésében sem jobb a helyzet. Szlovákia a felhasznált földgáz 85 százalékát Oroszországtól vásárolja, és energiatermelésének 25 százaléka függ az orosz gáztól. Politikai retorikában az orosz gázról való leválást sürgetik a szlovák politikusok, ha viszont valaki ennek részleteire rákérdez egy politikai műsorban, gyorsan kiderül, hogy a leválás csak hosszú távon valósítható meg.

A kettős beszéd nem véletlen. A kétségkívül nagyratörő nyilatkozatokon túl jelenleg az sem világos, miből lesz elég tartalék-földgáz az európai tárolókban a nyár végére, így azt sem lehet megoldani, hogy egyáltalán le lehet-e mondani az Oroszországból importált földgáz két harmadáról, ahogy azt az uniós vezetők elképzelik.

Körkép.sk