Nyitókép forrása: Körkép.sk/KL
Miközben az oroszok elleni szankciók fokozódásáról megy a vita az uniós csúcson, a politikai retorika lassan kezd kétarcúvá válni. Csütörtökön például Emmanuel Macron francia elnök egyszerre érvelt az orosz szankciók fokozása mellett, és figyelmeztetett a háború (és szankciók) miatti élelmezési válság veszélyére. Nem csoda, Franciaország az EU vezető agrárhatalma. A mezőgazdaság helyzete nem csak Párizsból nézve veszélyes, a Szlovák Agrárkamara tegnap az élelmiszerárak ellenőrizhetetlen emelkedésére figyelmeztetett.
„A kormány gyors és megfelelő támogatása nélkül az élelmiszerek ellenőrizhetetlen áremelkedése fenyeget Szlovákában. Az energiaárak rekordokat döntenek, súlyos problémákat jelent a feldolgozáshoz szükség alapanyagok hiánya. Nagy szükség van arra, hogy az állami minden lehetőséget megragadjon a helyzet kezelésére, azokat is, amelyeket a héten az Európai Bizottság tett elérhetővé”
olvasható az Agrárkamara hivatalos honlapján. Az EB vonatkozó döntése, amit említettek, az egy lazító intézkedés, amely engedélyezi tagállamoknak, hogy az ukrajnai háború miatt nehéz helyzetbe kerülő vállalkozásoknak maximum 400 eurós rendkívüli támogatást adjanak.
Az energiaárak elszállása miatt válsághelyzetbe kerülő vállalkozások támogatást kérhetnek a költségeik részbeni fedezésére, maximum 2 millió eurót.
A két támogatási modell kapcsán az Agrárkamara rendszerszintű megoldásokat követel a pénzek hatékony felhasználására. Sokat elárul, hogy a felhívást nem csak az Agrárkamara, de a Szlovák Élelmiszeripari Uniót alkotó érdekképviseleti szervek is aláírták, akik között vannak pékek, cukrászok, tésztagyárak, tejgyárak, konzervgyárak.
A helyzet valóban nem túl rózsás, és mivel a legtöbben elhúzódó háborúra számítanak, az inflációs nyomás valószínűleg nem fog enyhülni. Elég, ha megnézzük az étolajok árának alakulását, amely harmadával-felével drágult a tavalyi év elejéhez képest. És vannak országok (például Koszovó, Szerbia vagy Bulgária), ahol hatósági intézkedésekkel akadályozzák egyes élelmiszertípusok kivitelét. Koszovó például heteken belül teljesen kifogy az étolajból.
Globális műtrágyaválság
Az élelmiszerpar harapófogóba került. Nem csak arról van szó, hogy egekbe szálltak az árak, hanem arról is, hogy olyan sok területen jelentkezik hiány, hogy lehetetlen alternatív megoldásokat találna – még akkor sem, ha van hajlandóság többet fizetni értük.
A műtrágyahiány miatt már Amerikában is csökkentették a felhasználás mértékét, pedig az USA igyekszik jelentős készleteket felhalmozni. A műtrágyához földgázra van szükség, aminek egyik legfontosabb szállítója Oroszország. De az oroszok adják a műtrágyagyártáshoz nélkülözhetetlen hamuzsír (40 %), ammónia (22%) és karbamid (14%) nagy részét is.
Ukrajna letarolása és az oroszellenes szankciók miatt a világ gabonakibocsátása egyébként is csökkenni fog, de a műtrágya hiányából fakadó hektár-hozamcsökkenés ezt tovább tetézi majd.
Brazíliában már érződnek a problémák, főleg a kukorica területén, és a hatóságok most új hamuzsír-bányákat akarnak megnyitni – akár azon az áron, hogy természetvédelmi területeket tesznek tönkre.
Zimbabwéban és Kenyában a kistermelők visszatértek a trágya használatához, ez persze messze nem elég a műtrágya kompenzálásához.
Kanadában egyes piaci szereplők már a 2023-as szezonra is betároztak, a jelenleginél is magasabb árakra számítva.
Vagyis vagy kisebb hozamra, vagy kevesebb bevetetett területre kell számítani világszerte, esetleg egyes gazdák kevésbé tápanyagigényes növényekre térnek át.
Itt érdemes megjegyezni, hogy az műtrágya-kereskedelmet közvetlenül nem sújtották a szankciók, ám igencsak megzavarták: sok nyugati bank és kereskedő inkább elkerüli az orosz beszállítókat, félve attól, hogy nem jutnak hozzá a pénzükhöz a gyorsan változó szabályok miatt, a hajószállítmányozó cégek biztonsági okokból szeretnék elkerülni a Fekete-tengert.
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
