Heger szerint fel kell készülnünk az orosz gázszállítások hirtelen leállására. Moszkva megnyugtatta (?) a németeket

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Matthias Rietschel

Szlovákiának fel kell készülnie arra az eshetőségre, hogy hirtelen leáll az orosz gázszállítás – közölte Eduard Heger (OĽANO) szlovák kormányfő a Nemzetbiztonsági Tanács szerda esti ülését követően.

„Az orosz szállítások megbízhatóságát illetően felmerült kétségeink az Ukrajna elleni támadás után még erősebbek. Ezért közösen az EU más tagállamaival olyan alternatív megoldásokat keresünk, amelyek megvédik háztartásainkat és vállalatainkat”

fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, hogy míg Oroszország Ukrajnában bombákkal harcol, Európa többi részén fegyverrel.

A németeknél és osztrákoknál már válsághelyzetet hirdettek

   

Németországban szerdán már hivatalosan is „gázpiaci válsághelyzetet” hirdettek. A háromfokozatú skála első lépcsőjén még csak elrendelték egy gázpiac monitorozásával megbízott válságstáb felállítását. A harmadik, utolsó fokozatban pedig törvényileg is bevezetnék, hogy a háztartások gázellátása prioritást élvez az ipar igényeivel szemben.

Mivel Robert Habeck (Zöldeek) kancellárhelyettes és energiaügyi miniszter mindemellett mindenkit energiatakarékosságra szólított fel. A bejelentés után a holland irányadó gáztőzsdén 10 százalékos emelkedést lehetett tapasztalni.

A német ipar is nagyokat nyög az energiaválság alatt. A német gazdaság kulcsfontosságú pillérének tekintett kis- és középvállalkozások helyzete válságossá vált. A Reuters beszámolói szerint egyes cégeknél az éves gázszámla összege az négyszeresére, akár ötszörösére emelkedett, és van olyan cég, amelynek a végösszeg az éves forgalmának (nem a nyereségének!) felét elviszi.

Németország után nem sokkal Ausztria is bejelentette, hogy házpiaci válsághelyzetet rendel el.

Európa a 22-es csapdájában

A kilátások nem túl jók. Az Európába érkező, évi 155 milliárd köbméternyi orosz gázt helyettesíteni még az anyagilag nagyobb lehetőségekkel bíró németek sem lennének képesek. Egyszerűen nincs elég cseppfolyosított földgáz és megfelelő infrastruktúra kiépítve. A németek egy igencsak optimista célkitűzéssel leghamarabb 2024-ben látják reálisnak, hogy teljesen leszakadjanak az orosz gázvezetékekről.

Európa dilemmája, hogy a tavalyi energiaválság miatt jelenleg a gáztározók 20-25 százalékon állnak. Brüsszel a napokban elfogadott egy irányelvet, amely a tagállamokat kötelezi, hogy minden év október végéig minimum 80 százalékra töltsék fel gáztározóikat. Ez orosz gáz nélkül lehetetlen. A legjobb (legoptimistább) forgatókönyv szerint is legfeljebb 54 százalékos feltöltés csikarható ki az alternatívákból – alternatívák nélkül pedig csak 23 százalékra futná. Ha nincs elég gáz, az EU kénytelen lesz saját iparától elvonni azt a háztartások javára, ami újabb gazdasági csapást jelent a kontinensre.

Időközben az oroszok szerda késő este névtelen forrásokon keresztül jelezték, hogy Putyin „szóbeli garanciákat” adott Olaf Scholz német kancellárnak arra, hogy az európai „nem baráti országok” is tovább fizethetnek euróban a földgázért.

Már van megoldás a rubelben történő fizetés kérdésére (?)

Oroszország a napokban jelentette ki, hogy rubelben akarja elszámolni a földgázért realizált bevételeit euró és dollár helyett. Ez szembe megy a szerződésekkel, de az ukrajnai háború miatti szankciók okán Oroszország ma nem tud mit kezdeni az euróval és a dollárral, ezért saját pénznemét kell védenie.

A TASS hírügynökség közlése szerint Putyin azt tervezi, hogy az európai cégek továbbra is fizethetnek az orosz gázért euróban, méghozzá a Gazprombank orosz pénzintézeten keresztül. Ez a kereskedelmi bank váltaná át az egyébként igen tekintélyes, évi 180 milliárd eurós összeget.

A hírügynökség hangsúlyozta, hogy Scholz és Putyin nem egyezett meg semmiben, a német kancellár csak „tájékozódni akart a rubelesítés gyakorlati működéséről”.

A Gazprombank bevonása a történetbe elég logikus lépés, mivel erre a kereskedelmi bankra nem vonatkoznak az európai szankciók – ellentétben a Banka Rosszija orosz jegybankkal. Így a Gazprombankkal nem tilos az együttműködés.

Ez persze rendívül képlékeny dolog, lehetetlen előre megmondani, végül milyen intézkedéseket jelent be hivatalosan Moszkva. Egyesek szerint Putyin célja csak az volt a „rubelesítéssel”, hogy stabilizálja az orosz valutát – ez egyébként jórészt sikerült is neki.

Az biztos, hogy az orosz gázszállításokkal kapcsolatban folyamatosan lesz a bizonytalanság, és ezért az európai országok válságterveket készítenek, esetleg megpróbálnak több év alatt „stratégiai készleteket” kialakítani. Minden annak a függvénye, meddig húzódik a háború.

Körkép.sk