Szlovákia és Magyarország ugyanazt mondja: fizikai lehetetlenség egyik napról a másikra leválni az orosz kőolajról

Nyitókép forrása: Körkép.sk/KL/Archív

Magyarország nyíltan, Szlovákia kevésbé nyíltan jelezte, hogy nem csatlakozik az orosz energiaszektor elleni uniós embargós javaslathoz, melynek végleges verzióját Brüsszel  még nem hozta nyilvánosságra. Mindkét ország arra hivatkozik, hogy túlságosan függ az orosz energiaszállítmányoktól ahhoz, hogy egyik napról a másikra lemondjanak róla.

Brüsszelben jelenleg is zajlanak az egyeztetések az olajembargó kérdéséről, valószínűleg szerdán kezdődnek a hivatalos tárgyalások. Az energia- és gazdasági miniszterek hétfői rendkívüli ülésén ez a kérdéskör nem került szóba, mert a rubelfizetés volt a fókuszban.

A sajtóba kiszivárgott információk szerint azonban az embargó kivételt vagy mentességet, esetleg hosszabb átmeneti időszakot tenne lehetővé két tagállamnak: Szlovákiának és Magyarországnak. Ha az olajembargó – ahogy azt korábban egyes források sejtették is – az orosz nehézolaj-keverékre vonatkozik majd, akkor Magyarország és Szlovákia finomítóit át kell állítani másfajta kőolajtípusok feldolgozására. Ez a technológiai váltás 2-4 évet is igénybe vehet.

   

Richard Sulík hétfőn este egyértelműen kijelentette, hogy Szlovákia ki fog tartani a kivétel/mentesség lehetősége mellett.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter kedden kijelentette, hogy a magyar kormány nem szavaz meg olyan szankciókat, amelyek ellehetetlenítenék az orosz kőolaj és földgáz magyarországi szállítását, ugyanis az infrastruktúra helyzetéből fakadóan ez veszélybe sodorná Magyarország energiabiztonságát.

„Mi ezt a kérdést kizárólag a magyar nemzeti érdek szempontjából nézzük. Nem érdekel minket, hogy keleten vagy nyugaton erről mit gondolnak, jót vagy rosszat (…). Ez egy valós ellátásbiztonsági kérdés számunkra, hiszen jelenleg fizikailag lehetetlen az Oroszországból származó kőolaj nélkül működtetni a magyar gazdaságot”

fogalmazott Szijjártó.

A politikai kettősbeszéd talaján szárba szökkent a rosszindulatú liberális elméletgyártás

Szlovákia álláspontja a kérdésben enyhén szólva is zavaros. A szlovák politika a rubelfizetéssel van többnyire elfoglalva. A liberális média közben igyekszik úgy beállítani a kérdést, mintha az olaj- és gázembargónak nem lenne közvetlen hatása a szlovák gazdaságra.

A Denník N például „jelentést” akart kérni  Sulíktól, amely igazolja, hogy a gázembargó gazdasági károkat okozna Szlovákiában. Csak megjegyezzük, hogy a liberális lap azt ugyan ki tudta számolni, hogy Szlovákia az orosz energiaszektor 11. legnagyobb vásárlója – csak azt nem vette figyelembe, hogy a gáz és olaj nagy része tovább megy nyugatra. A gazdasági károk kiszámításához sem kell különösebb számolás: Szlovákia 85 százalékban függ az orosz gáztól és 100 százalékban orosz kőolajtól, és ezek hiánytalan pótlására nem napokra, hanem évekre van szükség. Ha nem fájna a váltás, nyilván a németeknél sem lenne miatta kvázi kormányválság…

Az már csak hab a tortán, hogy olyan összefonódásokat próbálnak sejtetni a cikkben, ami kapcsolatot feltételez a MOL és a gazdasági tárca között a Slovnafton keresztül. (Mintha a saját gazdaságunk tönkretétele ellen állást foglalni csakis külföldi nyomásra lehetne…) Van tehát egyfajta liberális nyomásgyakorlás egy olyan javaslat érdekében, ami nyilvánvalóan szembe megy Szlovákia érdekeivel.

Rubelfizetés és olajembargó – Szlovákia kivárásra játszik

Eduard Heger (OĽANO) olyan félrevezető kijelentéseket tesz, minthogy Szlovákia euróban fog fizetni az orosz gázért, közben Sulík embargót elutasító álláspontjára pedig nemes egyszerűséggel nem válaszol. Karol Galek gazdasági államtitkár pedig arról beszélt, hogy Szlovákia nem fogja megbüntetni az EU egységét a rubelfizetés kapcsán – de nem beszélt az embargó kérdéséről.

Rubelfizetés tekintetében az EU-ban is nagy a káosz, ugyanis nincs egyértelmű állásfoglalás arra vonatkozóan, hogy az euróban utalt, Gazprombank által rubelre váltott, majd a Gazpromnak elküldött fizetés módszere sérti-e az oroszellenes szankciókat. Magyarul: nem dőlt el, hogy van-e politikai akarat arra, hogy a rubelfizetésre ráfogják, hogy szankciót sért.

Mivel először ezt a kérdéskört járták körbe az uniós ülésen, gyanítható, hogy a tagállamok nagy részének ez sürgősebb volt, mint az embargó kérdése. Brüsszel tehát vagy trükközik, hogy a nagyobb dilemma mögé bújtassa az orosz kőolaj kérdését, vagy a két kérdést együtt tárgyalják, és amíg nincs közös álláspont mindkettőre, kvázi nincs egyikre sem.

Szlovákiának először május 20-án kellene „rubelben fizetnie”.

Körkép.sk