Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Peter Dejong
Az Európai Központi Bank a mai nappal véget vetett a több évnyi „laza” monetáris politikának, és az eszközvásárlást (értsd: pénznyomtatást) feladva kametemelésre szánta el magát. Christine Lagarde, az EKB elnöke csütörtök délután bejelentette, hogy júliusban 25 bázispontos (0,25 százalékos) emelés lesz az irányadó kamatlábon. Ez azt jelenti, hogy első lépésben az óvatosság elve érvényesül. A délután az euró enyhén erősödött a dollárhoz képest.
Az Eurozóna jelenleg 8,1 százalékos, rekordmagasságú inflációval küzd. A mai döntés azt jelenti, hogy pénzt próbálnak kivonni a piacról, hogy csökkentsék az inflációs nyomást. Mindezt úgy, hogy az EKB azzal számol, 2024-re 2,1 százalékosra tornázza le a drágulás ütemét.
Az első kamatemelésre júliusban kerül sor, ám „ha a középtávú inflációs kilátások továbbra is fennállnak, vagy romlanak, akkor a szeptemberi ülésen nagy beavatkozás lesz helyénvaló” – fogalmazott az EKB a közleményben. Ez azt jelenti, hogy akár 50 bázispontos kamatemeléssel fejelik meg a júliusit. Ezzel épp csak pozitív tartományba kerülnénke, jelenleg ugyanis (a tavalyelőtti deflációs félelmek miatt) -0,5 százalékon áll az irányadó kamatláb.
A bejelentésre az euró-dollár árfolyam 0,5 százalékkal 1,0767 USD/EUR-ra emelkedett az euró javára.
Lagarde a fokozatosságot (egyszerre nem túl nagy kamatemelési lépések), a rugalmasságot (menet közben bármi változhat) és az adatvezéreltséget (a beérkező adatokra hivatkozva döntenek) elveket hangsúlyozta a sajtótájékoztatón. Magyarul: nehéz megmondani, hogy mi lesz egy, kettő vagy négy hónap múlva, és ennek megfelelően kell kezelni az EKB mostani előrejelzéseit is.
Eszerint romlanak az inflációs kilátások. Eredetileg az EKB azzal számolt, hogy idén 3,7 százalékos, jövőre 2,8 százalékos, 2024-ben pedig 1,6 százalékos infláció lesz. Ezt most középtávon rontották (rövidtávon javították): az új előrejelzés szerint idén 2,8, jövőre 2,1 százalékos lesz a pénzünk elértéktelenedése, és 2024-ben szintén 2,1 százalékot várnak – tehát a látványos javulás illúziójáról egyelőre lemondtak.
És nem véletlenül. Európa pengeélen táncol. Az inflációért leginkább az energiaárak emelkedése felelős, ugyanakkor az európai gazdaság évek munkaerőhiánytól szenved, ami csökkenti a növekedési kilátásokat, és növeli a nominálbérek emelkedési ütemét. Ez elvileg jó hír, ám egy rosszul teljesítő gazdaság mellett a növekvő kereslet és korlátozott kínálat oda vezet, hogy az árak megint elszállnak, az infláció meglódul, a reálbérek csökkenni kezdenek.
Az EKB mindhárom kamattípust megemeli 25-25 bázisponttal. Az irányadó betéti kamatláb jelenleg -0,5 százalékon áll, a hitelkamat 0,25 százalékos, a refinanszírozási műveletek kamata 0 százalékos.
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
