Huszonkettes csapdájában az EKB, vagy az inflációt, vagy az adósságválságot kezeli

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Markus Schreiber/A képen Christine Lagarde (francia), az Európai Központi Bank elnöke.

Az Európai Központi Bank válságtanácskozást tartott az elmúlt napok eseményei kapcsán. A múlt héten az európai jegybank közzétette, hogy befejezi eszközvásárlási programját és kamatemelés mellett döntött az infláció kezelése érdekében. Most keddre azonban elszabadultak az indulatok a tözsdéken, olyannyira, hogy reálissá vált egy újabb adósságválság kibontakozása. A jegybank így rendkívüli ülést tartott szerdán, inkább kevesebb mint több sikerrel.

Az európai irányadó kamatláb megemelésével pénzt vonnak ki a gazdaságból, ami mérsékli az inflációt. Az eszközvásárlási program leállítása ugyanakkor azt jelentette, hogy az EKB nem nyomtat több pénzt, hogy abból rossz minőségű dél-európai országok kötvényeit vásárolja meg (csökkentve a kötvényhozamokat, ami ugyebár az adott ország szempontjából a felvett kölcsön kamatköltsége).

Így tegnap (június 14-én) valóságos mészárlás volt a pénzpiacokon. Minden európai kötvény (még a németé is) hozama és kockázati felára elszállt, de a dél-európai országoké főleg, az euró pedig esni kezdett a dollárhoz képest.

   

Az EKB mai bejelentése, hogy rendkívüli ülést hív össze optimizmust sugárzott, aminek köszönhetően némileg erősödött az euró, esett az olasz kötvények hozama (a pénzpiacról felvett olasz hitel kamatköltsége). Egy ideig.

Miután azonban az EKB közzétette homályos és még több kérdést felvető nyilatkozatát, ahol arról írtak, hogy a már kifutott pandémiás programja (PEPP) keretében megvásárolt állampapírokból lejáratkor befolyó pénzeket rugalmasan visszaforgatja, hogy megőrizze a monetáris politikai transzmissziós mechanizmus mükődőképességét. Magyarul: az EKB egyszerre akarja a kamatlábbal csökkenteni az inflációt, és a felszínen tartani a déli tagállamok kötvényeit – ami viszont éppen inflációgerjesztő intézkedés.

Az optimizmus egycsapásra elszállt, az olasz kötvényhozamok megint az egekben, de ami számukra rosszabb hír, hogy 239 bázispontra nőtt a német kötvényhozamokhoz mért különbség – vagyis kockázat szempontjából a németek vonzóbbak, mint az olaszok, spanyolok vagy görögök. Az így kialakult versenyben nagyobb hozamot kell ígérni – magyarul, nagyobb kamatköltséget kell fizetni a befektetőnek.

Nem véletlen, hogy a Világgazdaság kapcsolódó cikkében kiemeli:

Még nagyobb aggodalmat okozott újabban, hogy az amerikai kamatemelési várakozásokat felerősítő pénteki borzasztó tengerentúli inflációs adatokat követően folytatódott az európai állampapírhozamok emelkedése, aggodalmakat gerjesztve a magas adósságú euróövezeti tagok – különösen Olaszország – pénzügyeit illetően.

A hatalmas adóssághegyet felhalmozó Olaszország 10-éves állampapírjának a hozama az eurózóna majdnem egy évtizeddel ezelőtti válsága óta először a 4 százalék fölé emelkedett, a héten a 4,3-at is megközelítve, pedig tavaly nyáron még fél százalék környékén járt.

Körkép.sk