Gázválság: A szlovák gáztárolók 62 százalékra vannak feltöltve. A szakértők közel sem olyan optimisták, mint Sulík

Nyitókép forrása: Photo by Mykola Makhlai on Unsplash  

A szlovák köztévé riportja szerint a szakértők közel sem olyan optimisták Szlovákia gáztartalékait illetően, mint Richard Sulík volt az elmúlt héten. Arra figyelmeztettek, hogy a tárolókban lévő gáz nem csak Szlovákiáé, ráadásul nem csak azt kell nézni, hogy a tárolók hány százalékon állnak, hanem hogy a betárolt gáz a téli kereslet megkora hányadát fedi le. Közben az oroszok továbbra is alacsonyan tartják az Északi Áramlat 1-en Európába érkező gáz mennyiségét, hamarosan pedig tíz napra leáll ez a gázkorridor tervezett karbantartási munkálatok miatt. Tekintettel a feszült nemzetközi viszonyra, nincs rá garancia, hogy az oroszok visszakapcsolják a gázfolyosót. A németek próbálják csökkenteni a veszély, megszólalt Olaf Scholz kancellár is.

„Szlovákiában a tárolókban elegendő földgáz van az egész előttünk álló fűtési szezon lefedésére. Szlovákia számára ez így már nem sürgős probléma”

mondta nemrég Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter. A szakértők azonban túlságosan is optimistának és bátornak nevezték kijelentéseit, és erre egyből több okuk is van.

Karel Hirman energetikai szakértő szerint Oroszország folyamatosan csökkenti az Európába érkező gáz mennyiségét.

   

„Putyin azt tesz, amit csak akar. Csökkenti a szállításokat, kitörhet egy sztrájk vagy történhet baleset. Nyilván én nem vagyok olyan jó jós, mint Sulík, de úgy gondolom, hogy jelenleg Európában senki sem tudja megmondani, pontosan mire számítsunk”

fogalmazott.

Az Energie-portál főszerkesztője, Radovan Potočár arra hívta fel a figyelmet, hogy a szlovák gáztárolókban lévő gáz bár a készletkapacitás 62 százalékán áll, ez nem elég:

„Ebből a szempont Szlovákia átlagon felül teljesít. A fogyasztáshoz mért betárolás szintje július elején nagyjából 40 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy a készletek Szlovákia igényeinek 40 százalékát fedi le”

fogalmazott.

Mit jelent ez?

Látható, hogy a nyilvánosságra hozott számok között elég nagy eltérések vannak. Van egy 80 százalékos elvárt készletezési szint, amit az EU követel meg a tagállamoktól. Van egy 95 százalékos szint, ami a fűtési szezonok elején békeidőkben megszokottnak számított. Most van egy 62 százalékos feltöltöttségi szint, amin most a szlovák gáztározók állnak. A kérdés az, hogy ez a 62 százalék mire elég.

A fenti kijelentések alapján jelenlegi készletek (ha nem megy belőle egy csepp sem külföldre), akkor a szlovákiai fogyasztás 40 százalékát fedi le. Miért ilyen keveset?

Mert normális körülmények között a fogyasztást nem csak a készletek, de a folyamatosan érkező földgázimport együtt fedte le. A fűtési szezon befejeződésével a tárolók merítése leáll, és Európa elkezd többletgázt importálni, és feltölteni a tárolóit a megfelelő szintre, hogy a következő fűtési szezonban újrainduljon a ciklus.

A gond ott van, hogy az oroszok a kialakul nemzetközi feszültség miatt (és főleg a szankciók miatt) csökkentik az Európába érkező földgáz mennyiségét, és nincs elég LNG a pótlására (az európai terminálok akkor sem tudnának kellő mennyiséget fogadni, ha lenne elég LNG a piacon). Pengeélen táncolunk:

Szeptember végére elvileg 80 százalékon állnak majd a tárolók, (a fűtési szezon közvetlen előestéjéről van szó), de csak akkor, ha az oroszok nem szállítanak kevesebb földgázt a mostaninál. 

Márpedig hétfőn (július 11-én) tervezett karbantartás miatt tíz napra leáll az Északi-Áramlat 1 működése, és a legtöbben arra számítanak, hogy az oroszok már nem is indítják újra. Ezen kívül, ahogy a fent idézett szakértő is jelezte, az oroszok ezeregy ürüggyel szolgálhatnak, amire hivatkozva akadályozhatják a gázszállítást, és ami ellen Európa tehetetlen.

Egyelőre nincsenek biztató jelek

Sajnos nem lehet kizárni azt a forgatókönyvet, hogy a vezetéken érkező földgáz szállítása teljesen leáll, és mi a tárolókapacitásra leszünk szorulva – ami 40 százalékot képes fedezni. Kevésbé pesszimista verzió, ha ehhez valamennyi LNG is érkezik hozzánk hajókon, ám naivitás lenne azt hinni, hogy az elég lesz a hiány teljes pótlására.

A németek már egy kongatják a vészharangot, és arra készülnek, és a földgáz árának megemelésével csökkentsék a fogyasztást. És még csak a nyár közepén vagyunk, augusztus vége felé haladva egyre komolyabb intézkedésekre lehet majd számítani.

Olaf Scholz német kancellár igyekszik kifogni a szelet az orosz gázfegyver vitorlájából, és felszólította a kanadaiakat, hogy mentesítsék a szankciók alól azokat a turbinákat, amelyek hiányára hivatkozva az oroszok 40 százalékra vágták vissza az Északi Áramlat 2 gázforgalmát.

A téli hideg okozta veszélyek egy visszatérő járványhullámmal párosítva csak az egyik dimenziója a válságnak. Európa legerősebb gazdasága összeroppanhat az energiaéhség miatt, egész ágazatok dőlhetnek be Németországban, és ez nyilván Szlovákiát de Közép-Európát sem fogja elkerülni. A szakadék szélén táncol a mezőgazdaság (műtrágyagyártás), az ipar, a kohászat, az alumínium-gyártás, az üvegipar, a vegyipar.

Mindeközben az EU, amely saját szankcióit túllicitálva szaladt bele a gázválságba, azt hangoztatja, hogy 2023-ra 90 százalékkal vágja vissza az orosz gáz importját. Nos, így is meg lehet fogalmazni, meg úgy is, hogy Európa saját lakossága kárára túl gyorsan, túl sokat kockáztatva vált le az orosz energiahordozókról, és ha akarna sem kapna több gázt az oroszoktól…

Körkép.sk