Az energetikai csúcshivatalnok szerint már most össze kell húzni magunkat, ha át akarjuk vészelni a telet Európában

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Michael Sohn

Ismét megkongatta a vészharangot Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője, aki nem csak azt szögezte le, hogy a világ az első globális energiaválságát éli, hanem arról is, hogy a helyzet súlyosságára való tekintettel haladéktalanul el kell kezdeni a takarékoskodási intézkedéseket. Mindeközben egyre nőnek a kétségek azzal kapcsolatban az oroszok visszakapcsolják a karbantartási munkák miatt leállított Északi Áramlat 1 gázvezetéket, a jelek szerint minimum csúszni fog az eredetileg július 21-re tervezett restart.

Az már egy másik kérdés, hogy a nyugati mainstream szemében hol ellenzett, hol hiányolt orosz gázról Birol azt állítja, hogy az oroszok már korábban csökkentették a gáz eljutását Európába. Ez annyiban sántít, hogy az oroszok nem foglaltak le szállítókapacitásokat tavaly ősszel, amivel hozzájárultak az energiaválság kibontakozásához.

Ugyanakkor az éremnek két oldala van, hiszen az elszálló gázárak miatt az európaiak inkább a tárolóikból merítettek, minthogy az azonnali piacról vásároljanak orosz gázt, így a kereslet tényleg nem indokolta a szállítókapacitások lefoglalását. Emlékezzünk vissza, hogy a Jamal gázvezetéken hetekig visszafelé folyt a földgáz.

   

Az pedig megint kül9n perspektíva, hogy a tavaly őszi energiaválság nem csak az oroszok lépéseire vezethető vissza, hanem sok más negatív körülményre is, a skandináv vízerőművek vízhozamának csökkenésétől a német alternatív energiaforrások befuccsolásáig.

Az IEA szerint a következő néhány hónap kritikus lesz (ennek megállapításához sem kell szakértőnek lenni). És több forgatókönyvet is felvázoltak a következő fűtési szezon kapcsán.

Lesz még orosz gáz…

Az egyik szcenárió szerint az Északi Áramlat 1 karbantartási munkálatai során a vezetéken történő szállítás újraindul, de nem teljes, hanem a júniusi, 60 százalékkal visszavágott kapacitáson, október elején, a fűtési szezon kezdetén pedig az orosz szállítások Európa-szerte teljesen leállnak. Ebben az esetben

az EU-nak 90 százalékra kellene feltölteni tárolókapacitásait szeptember végére, hogy átvészelje a 2022/2023-as telet. Az IEA szerint előfordulhat, hogy a tél második felében még így is ellátási zavarokra kell készülni. Mivel az időjárást megrendelni nem lehet, nem tudni, pontosan mennyire kemény és milyen hosszú tél elé nézünk.

Másik kérdés, hogy a 90 százalékos feltöltöttségi szint elérése nem egyszerű. Jelenleg az uniós átlag 64,5 százalék. Az IEA szerint azonban még mindig reálisan teljesíthető a cél, de ahhoz erőltetett menetre van szükség egész szeptember végéig. Mindezt több intézkedés egyidejű alkalmazásával szeretnék elérni. Ebből egyik a gázfogyasztás csökkentése, és a megtakarított mennyiség visszapumpálása a tárolókba.

Érdekes változás, hogy az IEA is elismeri, hogy pusztán a nem orosz gázforrások importjára számítani nem lehet, mert ezek még akkor sem ptóolják az orosz gáz hiányát maradéktalanul, ha minden új beszállító Azerbajdzsántól Észak-Afrikán át Amerikáig pontosan, hatékonyan és maximális gyorsasággal szállítja be az alternatív gázmennyiséget.

Ezért Fatih Birol bemutatott egy öt intézkedésből álló listát:

1. Aukciós platformok bevezetése az uniós ipari gázfelhasználók ösztönzésére a keresletük csökkentése céljából. Ez gyakorlatilag  a fizetőképes kereslet ellenőrzött keretek közötti csökkentését jelenti.
2. Minimalizálni kell a gázfelhasználás mértékét az energiaszektorban. Ez azt jelenti, hogy vissza kell kapcsolni átmenetileg a fosszilis és nukleáris erőműkapacitásokat, ahol ez még lehetséges.
3. Növelni kell a gáz és villamosenergia-szolgáltatók közötti koordinációt Európában, hogy képesek legyenek összehangoltan kezelni a fogyasztási csúcsidők okozta kihívásokat. Szigorúbb szabályozással össze kell hangolni a hőerőművek működését nemzeti és európai szinten.
4. A háztartások áramigényének csökkentése érdekében takarékossági kampányokat kell indítani és fogyasztási „szabványokat és szabályokat” kell meghatározni. Magyarul: szabályokkal és szabványokkal korlátoznák a fogyasztást a nyári hónapokban hűtés területén. Nyilván, ha beválik a program, akkor télen ugyanúgy lesznek fűtési korlátozások is. Ebben a középületeknek kell majd vezető szerepet vállalniuk.
5. A vészhelyzeti tervezés összehangolására van szükség nemzeti és európai szinten. Ez kiterjedne az ellátáskorlátozási intézkdésekre és a szolidáritási mechanizmusokra is. Birol szerint itt a hangsúly az egységes uniós fellépésen van.

Bár a javaslatok között akad, ami a gyakorlatban nyilvánvalóan fogyasztáskorlátozást jelent, Birol szerint ezek nélkül Európa jóval drasztikusabb megszorításokra kényszerül majd.

Egyáltalán nem lesz gáz, és nagy gáz lesz Európában

A másik forgatókönyv, hogy az oroszok napokon, heteken belül elzárják a gázcsapokat, még mielőtt Európa megközelíthetné a 90 százalékos töltöttségi szintet. Ez még a fentieknél is drákóibb intézkedéseket követelne meg a döntéshozóktól. Birol szerint az európai vezetőknek kell összehangolniuk a lépést:

„Ez a tél Európa szolidaritásának történelmi próbája lehet, a kontinens nem engedheti meg magának, hogy elbukjon, annak lehetséges következményei messze túlmutatnak az energiaágazaton”

fogalmazott. És valószínűleg részben igaza van. Ismerve azonban az Európai Unió észak-déli, kelet-nyugati és egyes országok közt húzódó törésvonalait, nehéz elképzelni, hogy a tagállamok nem kezdenének el egymással versenyezni a gázkészletekért. Emlékezzünk vissza, mi történt a egészségügyi védőfelszerelésekkel a koronavírus első hulláma idején: leállított szállítások, exportkorlátozások, még az EU-n belül is.

Európa lehetetlen helyzetbe  sodorta magát, méghozzá úgy, hogy nem tudja szavatolni azt az egységet, ami nélkül hiteltelenné válik az EU hosszútávú életképessége…

Körkép.sk, IEA, intellinews.com