Tovább szigorít az EKB, nő a recessziós félelem, tombol az infláció

Nyitókép forrása: SITA/Arne Dedert/dpa via A

Az Európai Központi Bank ma 75 bázisponttal (értsd: 0,75 százalékponttal) megemelte az irányadó kamatlábat az eurózónában. A döntés alapvetően növeli a gazdasági szereplők kamatterheit, így rásegíthet a recesszióra. Ám ha nem emeli a kamatlábat az EKB, akkor nem tudja kordában tartani az inflációt sem. Magyarul: az EKB nagyobb gondnak tartja az inflációt, mint a recessziót. Jó hírekkel így sem szolgálhatott a pénzintézet, Christine Lagarde (francia) EKB-elnök nagyon pesszimista előrejelzésekről számolt be az európai gazdaság kapcsán: belengette a recessziót, munkanélküliség-emelkedést emlegetett és tartós inflációt jósolt.

A jegybank 75 bázispontos kamatemelésével az irányadó betéti kamatlábat 2,25 százalékra, a hitelkamatot 1,5 százalékra, a refinanszírozási műveletek kamatát pedig 2 százalékra emelte.

Mennyiségi szigorítás (pénzkivonás) egyelőre nincs terítéken, erről leghamarabb decemberben nyitnak vitát.

   

Az EKB becslése szerint stagnálás közeli állapot várható az év végén az EU-ban. A +0,9 százalékos GDP-növekedés terve a 2022-es esztendőre aligha lesz tartható, de a -0,9 százalékos GDP-csökkenésnél sem tartunk még.

Az EKB előrejelzése szerint a gazdaság belső dinamikája súlyos károkat szenved: a gazdasági bővülés lelassul, a reáljövedelmek csökkenni fognak, a vállalkozások költségeit az infláció felhajtja, a kereskedelmi bizalom csökkenni fog (a vállalatok óvatosabbak lesznek, nehogy fizetésképtelen partnerrel kössenek alkut – a szerk.), a reáljövedelmek csökkenésével visszaesik a szolgáltatások iránti kereslet.

Azt is leszögezték, hogy az euró leértékelése is felfelé hajtja az inflációt.

Az is elhangzott, hogy átalakítják a TLTRO III rendszerét. Ezek olyan pénzügyi eszközök, amelyek vonzó hitelfelvételi feltételeket biztosítanak az európai bankok számára. A cél elvileg a reálgazdaságnak nyújtott hitelek felgyorsítása volt. Az EKB meredek kamatemeléseivel azonban a bankok TLTRO-ból és az EKB kamatemeléseiből is több kamatbevételt tehettek zsebre. Sokan úgy fogalmaztak, hogy az EKB ezzel „hatékonyan támogatta a bankrendszert” a világjárvány idején. Most az EKB úgy döntött, hogy „átkalibrálja” az infláció elleni harcra.

Lagarde állítása szerint az EKB aszerint folytatja a kamatemelést a jövőben, hogy elérhetővé tegye a 2 százalékos inflációs célt. Jelenleg az eurózóna inflációs rátája 10 százalékos, az eddigi kamatemelések tehát megállítani nem, csak lassítani tudták az drágulást.

Körkép.sk, cnbc.cokm