Új rekordmagasságban az eurózóna inflációja

Nyitókép: Pixabay/PhotoMIX-Company

Az eurózóna inflációja októberben várhatóan új rekordmagasságot, 10,7 százalékot ér el. Ha novemberben az Eurostat, az EU hivatalos statisztikai hivatala is megerősíti, ez lesz az első inflációs adat, amely átlépi a 10 százalékos küszöböt.

A növekedés hátterében az energiaárak állnak, amelyek az Eurostat becslései szerint 41,9 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év azonos hónapjában. Az élelmiszerek, az alkohol és a dohány ára eközben becslések szerint 13,1 százalékkal emelkedett éves szinten.

Az infláció szeptemberben 9,9 százalék volt. Az Európai Központi Bank, amelynek feladata, hogy az eurózóna inflációját 2 százalék közelében tartsa, a nyáron szakított a több mint egy évtizedes negatív kamatlábakkal, hogy visszafogja az áremelkedést.

   

Christine Lagarde, az EKB vezetője arra is figyelmeztetett, hogy az eurózóna gazdasági aktivitása valószínűleg „jelentősen lelassult az év harmadik negyedévében, és további gyengülésre számítunk az év hátralévő részében és a jövő év elején”.  Előrejelzése alig egy nappal azután hangzott el, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője saját borús jóslatát mondta el, miszerint az eurózóna országainak fele recesszióba kerülhet a következő hónapokban.  A recessziót általában úgy definiálják, mint két egymást követő negyedéves negatív GDP-növekedést.

 

„Csak hogy érzékeltessem, milyen jelentős csapás érte Európát, a világjárvány előtti előrejelzéseink és a jelenlegi előrejelzéseink félmilliárd euróval különböznek”

– mondta Kristalina Georgieva az Euronewsnak.  „Más szóval, az európai emberek vesztesége meglehetősen drámai” – tette hozzá.  Legfrissebb kilátásaiban az IMF becslése szerint az eurózóna 2022-ben 3,1 százalékkal bővül, 2023-ban azonban már csak 0,5 százalékkal. Jövőre Németországban és Olaszországban -0,3 százalékos, illetve -0,2 százalékos GDP-csökkenés várható. Ennek az az oka, hogy Európát különösen érinti az energiaárak emelkedése – magyarázta Georgieva.

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) vezetője szerint „az első valóban globális energiaválság kellős közepén vagyunk. Világunk még soha, de soha nem volt tanúja ilyen mélységű és bonyolultságú energiaválságnak.”  Fatih Birol a múlt héten azt mondta az Euronewsnak, hogy Európának csak néhány „gazdasági és társadalmi zúzódással” kell átvészelnie a közelgő telet, nagyobb károk nélkül – feltéve, hogy „nem lesz túl hosszú és nem túl hideg, és ha nem érnek bennünket komoly meglepetések”. De figyelmeztetett, hogy a következő téli szezon sokkal keményebb lehet.

Elmondta, hogy a hidegebb hónapok előtt a tárolók feltöltéséhez szükséges orosz gáz hiánya, Kína bizonytalan gazdasági fellendülése és a cseppfolyósított földgáz (LNG) piacának szűkülése, amelyhez az EU az orosz gázhiány pótlása érdekében fordult, beárnyékolják Európa energiaügyi kilátásait.

Euronews