Gazdaság

Nem született döntés az ársapkáról. Senki sem elégedett a Bizottság javaslatával. Az intrikák folytatódnak

Ha újabb patthelyzet volt Brüsszel célja, akkor sikerrel járt

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Olivier Matthys

 

Karácsony előtt még egy rendkívüli találkozója lesz az uniós tagállamok energiaügyi minisztereinek. Várhatóan december 13-án ülnek majd össze, miután a mai találkozójukon a miniszterek nem fogadták el a Bizottság által újabb javaslatként beterjesztett gázársapka koncepciót, amely fix árplafont jelentett volna, de sok tagállam szerint túlzottan magas árrögzítéssel. Egyesek szerint szándékosan úgy alkották meg a javaslatokat, hogy az ársapkát sose kelljen aktiválni. Mutatjuk, hogy értékelte a mai találkozót Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter valamint Karel Hirman szlovák gazdasági miniszter.

 

Azt elöljáróban érdemes leszögezni, hogy az ársapka tervezete valóban úgy volt kiépítve, hogy az nem tetszen sem az árplafont szorgalmazó, sem az árplafon ellenző országoknak. A komoly feszültséget keltő bizottsági javaslat hátteréről korábbi cikkünkben részletesen beszámoltunk.

 

Szijjártó Péter elég világosan megfogalmazta, hogy Brüsszel eddigi, energetikai szektorban hozott döntései vagy ártottak, vagy komoly kockázatot hordoztak magukban. Elmondta, hogy a mai találkozó hivatalos programja három területet érintett: a megújuló energiaforrások engedélyezésének meggyorsítása, a gázszolidaritási mechanizmus, és a gázársapka.

 

“Az Európai Bizottság akaratával ellentétben ma egyik témában sem született megállapodás”

 

mondta Szijjártó az ülés utáni sajtótájékoztatóján. Ezeken kívül másról is szó esett az ülésen, és a magyar külügyminiszter három téma kapcsán részleteiben is ismertette a magyar álláspontot.

 

Gázszolidaritási mechanizmus

 

Szijjártó szerint a gázszolidaritási mechanizmus egy újabb, tagállamok hatásköreit megnyirbáló hatalmi eszköz lenne Brüsszel kezében. A cél az, hogy a tagállami szuverenitás szempontjából fontos energiapolitikát az Európai Bizottság kivegye a tagállamok kezéből.

 

“Ha ez megtörténne, az nagy veszélyeket jelentene, hiszen láttuk, az eddigi brüsszeli javaslatok csak még nagyobb veszélybe sodorták az európai ellátásbiztonságot”

 

fogalmazott.

 

Szijjártó nyilatkozatából kiderült, hogy a gázszolidaritási mechanizmus is számtalan buktatót rejt magában.

 

  • Eredetileg úgy szólt a javaslat, hogy legyen egy közös gázbeszerzési mechanizmus, az ebben való részvétel azonban önkéntes maradt.
  • Az új javaslat azonban már azt is előírná, hogy a tagállamoknak minden gázbeszerzési ügyletüket a tárgyalások megkezdése előtt hat héttel be kell jelenteniük Brüsszelnek a szándékukat. Ez azon túl, hogy válságidőszakban elveszi az alkalmazkodás lehetőségét a tagállamokból, ráadásul még azzal a veszéllyel fenyeget, hogy Brüsszel a kapott információval visszaél, vagy egyes országok kárára másokat hoz helyzetbe.
  • A mechanizmus azt is tartalmazza, hogy ellátási vészhelyzet esetén annak a tagországnak, amelynek vannak gázkészletei, köteles megosztani azt azokkal a tagállamokkal, amelyek nem rendelkeznek készletekkel. Ez a magyar külgazdasági miniszter szerint súlyos visszaélésekre és spekulációkra teremtene lehetőséget (mi van, ha egy tagállam azért nem vásárolja a számára szükséges teljes gázmennyiséget adott piaci áron, mert úgy van vele, hogy a többi tagállam úgyis köteles lesz őt kisegíteni – a szerk.).

 

Gázársapka

 

Szijjártó elismételte korábban már hangsúlyozott ellenérvét a gázársapka ellen, hogy ez olyan piaci beavatkozás, amely veszélybe sodorja az ellátásbiztonságot, mert csökkentheti a kínálatot a piacon.

 

Azt is hozzátette ugyanakkor, hogy az Európai Bizottság mostani javaslata szöges ellentétben áll az európai országvezetők legutóbbi döntésével (itt több feltétel is papírra került azzal kapcsolatban, hogy ha lesz gázársapka, annak milyen paraméterei lehetnek). Például azt a kikötést is figyelmen kívül hagja, hogy nem vonatkozhat a hosszútávú szerződésekre – és most mégis így terjesztették elő.

 

A dolog érdekessége, hogy az országvezetők határozatának figyelmen kívül hagyása a gázrásapka ellenzőinél és támogatóinál egyaránt kiverte most a biztosítékot.

 

Olajársapka

 

Hasonlóan a gázársapkához, az olajársapka is kínálat csökkenést, vagyis árnövekedést idézhet elő. Magyarország ezért ragaszkodik ahhoz, hogy az intézkedés alól mentességet kapjon.

 

Hirman is elégedetetlen

 

A gázársapka szorgalmazói közé tartozó szlovák gazdasági miniszter, Karel Hirman jelezte, hogy ha december 13-ig következő ülésen végül megállapodás jönne létre, akkor a december 15-16-i csúcson az országvezetők is szentesíthetik a javaslatot. A mostani bizottsági tervezettel azonban ő sem értet egyet.

 

Ahogy más európai országok diplomatái, ő is úgy érvelt, hogy a Bizottság által javasolt ársapka még az idei legdurvább gázárak idején (augusztusban, mikor 340 euró/megawattóráig menetelt a gázár) sem aktiválódott volna.

 

A lényegi különbség

 

Míg a magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint az nem helyénvaló, hogy a magyar emberek pénzéből magyar háztartások és vállalatok részére vásárolt földgázt Brüsszel átirányítaná más országokba, addig Hirman úgy véli, hogy

 

“Szlovákia gázkészleteinek köszönhetően képes segíteni más országoknak, amelyek átmenetileg ellátási vészhelyzetbe kerülnek. (…) A szolidaritás kölcsönös segítségnyújtást takar és az energiaáramlás kölcsönös tiszteletét jelenti.”

 

idézte Hirmant a TASR.

 

Mi azért hozzátesszük, hogy Hirman nyilatkozatában igencsak hangsúlyozta Szlovákia által leszerződött LNG mennyiségeket. Az LNG betárolása azonban a kontinensre folyamatosan nehézségekbe ütközik, ráadásul a csővezetékestől eltérően az eladó könnyen átirányíthatja a szállítmányt máshová…

 

 

Körkép.sk

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kommentek

Nem érkezett még komment. Legyen az öné az első!

Szóljon hozzá!

Kövessen minket