Itt a fordulat? Oroszország jelezte, kész növelni gázexportját Európa felé

Nyitókép forrása: SITA/AP

Ahogy arról a Körkép.sk is beszámolt, az orosz vezetékes gázexport idén nagyjából a negyedével zsugorodott. Erről Alekszandr Novak orosz kormányfőhelyettes beszélt a TASS orosz hírügynökségnek adott interjújában. A nyilatkozatban volt azonban egy elég figyelemfelkeltő folytatása is. Novak ugyanis azt is kijelentette, hogy „a kínálati hiánnyal küzdő európai piacon továbbra is magasak maradhatnak az árak, és ez a piac fontos számunkra, nekünk pedig megvan minden lehetőségünk a gázszállítások helyreállítására, például a Jamal-Európa gázvezetéken”.

Mint ismeretes, a Jamal korridoron jelenleg nincs Európába befelé jövő orosz gázszállítás, ahogy a szabotázsakcióban súlyosan megsérült  Északi Áramlat 1 és 2 vezetékeken sem. Az Ukrajnán keresztüli szállítás nagyjából 60 százalékos kapacitáson üzemel, az egyetlen érdemben működő gázvezeték Európába a Török Áramlat, amelynek a kapacitása messze elmarad az Északi Áramlatokétól vagy a Jamaltól.

Az orosz kijelentés hátterében a bevételek maximalizálása állt. Nem jöttek be az előrejelzések a kemény télről. Ha kemény mínuszok ostromolnák Európát, nyilván elszálltak volna a gázárak, és akkor Oroszország kisebb exporttal is nagy bevételre tehetett volna szert. Ám a kemény tél elmaradt, az árak nem szálltak el olyan mértékben, így a bevételek maximalizálása érdekében fel kéne újítani az Európába menő szállítást.

   

Miért épp a Jamal vezetéket emelte  ki az orosz miniszterelnök-helyettes? Azért, mert ez az egyetlen olyan vezeték, amely nem technikai vagy háborús okokból, hanem tisztán politikai okokból állt le. A Jamal évi 33 milliárd köbméter földgázt képes szállítani Oroszország legfontosabb európai piacára, Németországba.

Leállására azért került sor, mert a lengyelek névleg elfordultak az orosz gáztól. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy az áramlás megfordult a vezetékben, és Oroszország helyett a németektől vesznek orosz gázt. Végül a lengyelek megtagadták a „rubelfizetést”, mire az oroszok májusban leállították a Jamalon keresztüli szállítást, a lengyel szakaszt működtető cég ellen pedig szankciót vezettek be.

Az oroszok most azt állítják, hogy az európaiaktól folyamatosan érkeznek kérések a gázszállítások növelésére (Európa napi gázimportjából 9 százalék az orosz részesedés a korábbi 40-45 százalék helyett).

Novak ugyanakkor nem lát esélyt arra, hogy a gázárak visszatérjenek az energiaválság előtti szintre. Jelenleg az földgáz nagykereskedelmi ára 1000 dollár ezer köbméterenként, 2021-ben 200-250 dollár volt, idén augusztusban pedig 4000 dollárnál is járt. Az uniós gázársapka (180 euró megawattóránként) cirka 2000 dollár/ezer köbméterenkénti árnak felel meg.

Novak szavaiból az is kiderül, hogy jelenleg nem nagyon foglalkoznak az Ukrajnán keresztül haladó gázvezeték hosszú távú sorsával, részben a háború, részben Ukrajna kiszámíthatatlan jövője miatt.

Sokkal többet elárul azonban, hogy Novak kiemelte a Török Áramlat kapcsán, hogy Törökországban gázcsomópontot fognak létrehozni, és jelezte a Török Áramlat szállítási kapacitásának növelését is.

Ez persze az orosz nézőpont, ki tudja, mennyire nyitottak az oroszok ajánlatára Berlinben, Brüsszelben, és mire hajlandó áldását adni Washington. Azt azért kiemelnénk, hogy az oroszok láthatóan számolnak azzal az eshetőséggel, hogy a nagyhatalmi alkuk részeként lemondjanak az Északi Áramlatokról, amelyek közvetlenül szállítottak volna gázt Németországba, hogy megtartsák a Jamalt (amely keresztül halad Lengyelországon, tehát a németet bizonyos szempontból kiszolgáltatottak maradnak) és bővíthessék a Török Áramlatot. Ehhez azonban valószínűleg valamilyen formában rendezni kellene Ukrajna ügyét.

Körkép.sk