A német-francia tandem sem tudja megállítani Amerikát. Küszöbön az EU-USA gazdasági háború?

Nyitókép forrása: SITA/Olivier Douliery/Pool Photo/A képen Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter (balra) és Antony Blinken amerikai külügyminiszter (jobbra)

Kemény kijelentések és agresszív kritikák előzték meg Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter és Robert Habeck német gazdasági miniszter washingtoni látogatását, akik elvileg azzal a céllal látogattak az USA-ba, hogy jobb belátásra bírják az amerikaiakat az Európára hátrányos IRA-adóreform kapcsán. Az IRA ugyanis egy olyan intézkedéscsomag, ami padlóra küldheti Európa versenyképességet (pontosabban, ami a szankciók után maradt belőle). Ám a kemény nyilatkozatok gyorsan eltűntek, és a francia-német tandem láthatóan beletörődött, hogy nincs alkupozícióban. És már nem is az a céljuk, hogy megakadályozzák a tisztességtelen gazdasági versenyt.

„Nem az a szándékunk, és soha nem is volt, hogy megváltoztassuk az amerikai törvényt. Csak azt szeretnénk biztosítani, hogy az amerikai törvény végrehajtása teljes átláthatósággal történjen”

jelentette ki Le Maire kedd délután Washingtonban, ami komoly váltás azokhoz a korábbi állásfoglalásokhoz képest, amelyek a törvény megváltoztatását szorgalmazták.

Az IRA egy 367 milliárd dolláros csomag, amelynek legvitatottabb része autónként 7500 dolláros adójóváírást tartalmaz az elektromos autók gyártóinak abban az esetben, ha Amerikában gyártanak, amerikai alkatrészekből, kritikus nyersanyagokból és tápegységekből. Az IRA célja kettős: csúcsra járatni a tőkevonzást (akár a szövetségesek rovására) és gyengíteni Kína terjeszkedését az elektromosautó-gyártás ágazatában.

   

A kulcsmomentum az, hogy az IRA csak akkor biztosítja az adójóváírást, ha a tápegységek nyersanyagait az USA-ból vagy annak szabadkereskedelmi partnerétől szerzik be. Az EU pedig nem szabadkereskedelmi partner.

Az IRA következménye tehát az, hogy az autóipar jelentős része áthelyezheti gyártását az USA-ba, súlyos politikai és szociális gondokat előidézve Európában.

A németek és franciák elvileg azért fogtak össze, hogy az IRA ellen lépjenek fel az USA-val szemben. Ám végül teljesen másfelé fordult a dolog, és ma már mértékletesebb hangot ütnek meg. Kiderült, hogy nem rúgnak labdába Washingtonban.

A Politico cikke szerint a franciák ezt különösebben nem bánják. Régóta próbálják elérni, hogy az EU engedélyezze a cégeknek nyújtható állami támogatások korlátozásának feloldását, és most a németeket is megszerezték szövetségesnek ebben a vitában.

Minden más tagállam azonban súlyos aggályainak ad hangot. Európában az összes tagállam együttes iparra adott támogatási összegének 80 százaléka a francia és német iparhoz kapcsolódik. Ha Berlin és Párizs eléri, hogy bővülhessen a korlát az állami támogatásokra, akkor a két legerősebb és anyagilag legtöbb mozgástérrel rendelkező állam brutális programot indíthat saját iparuk felkarolására. Névleg azért, hogy az USA-val versenyezzenek.

A kritikusok szerint azonban nem az IRA hatását fogják ellensúlyozni, hanem minden más európai országtól vonják majd ki a tőkét és a gyártókapacitásokat. Gazdasági kannibalizmus indulhat, ahol a jóval gazdagabb nagyhatalmak taccsra vágják a kisebb tagállamok versenyképességét (már ami maradt belőle).

Nemrég nyilvánosságra került egy dokumentum, amely szerint Dánia és Lengyelország tiltakozó kezdeményezéséhez csatlakozott többek között Szlovákia és Magyarország is – mindenki, aki veszthet a német és francia túlerővel szemben.

A támogatási korlátozások feloldása lesz az egyik legfontosabb téma a most kezdődő uniós csúcson, és a Politico azt gyanítja, hogy a szavazáson 25 a 2 ellenében lesz az arány.

Akárhogy is, a szavazás nem fogja megállítani Párizst és Berlin, hogy mentsék, ami menthető. Az európai ipar segélykiáltásai hangosak, csak a szankciós politika sikerességének megkérdőjelezhetetlensége miatt nem kap elég figyelmet. Az egy másik kérdés, hogy a vitában nincsenek egyértelmű oldalak.

A német-francia tandemnek abban igaza van, hogy válaszolni kell az IRA-ra, és hogy az USA előnytelen versenyre kényszeríti Európát. A kérdés az, hogy az EU Amerika javára lassítani akarja a megoldás megtalálását (nyilván nem véletlenül, hogy épp a Washingtonhoz közelebb álló lengyelek és dánok kezdeményezték a német-francia javaslat megtorpedózását) vagy képes lesz Európa érdekeit követni. Az optimizmus indokolatlan…

Körkép.sk