A pénzügyminisztérium szerint enyhülni fog az infláció, de az élelmiszerek drágulása a tavalyi tempóban folytatódik

Nyitókép forrása: pixabay.com

A pénzügyminisztérium mellett működő Pénzügypolitikai Intézet legutóbbi előrejelzése szerint idén egyszámjegyűre csökken az éves infláció. Ez azt jelenti, hogy a drágulás folytatódni fog, de valamivel lassabban, mint tavaly. Rossz hír azonban, hogy a fogyasztói kosár legfontosabb tétele, az élelmiszer drágulása idén is fájdalmasan gyors lesz.

„Az infláció a kormány energiával kapcsolatos kompenzációs intézkedéseinek köszönhetően 9,8 százalékra csökken a tavaly ősszel előrejelzett 13,5 százalék helyett”

írja az IFP, hozzátéve, hogy az idei drágulásáért részben a tavalyi évből átgyűrűző hatások lesznek a felelősek.

Marcel Klimek pénzügyi államtitkár szerint az állami 5 milliárd eurós energetikai válságkezelő csomagnak köszönhető az is, hogy az energiaárak csak elhanyagolható mértékben emelkedtek.

   

Hozzátesszük, hogy ez a megállapítás messze esik a teljes képtől. Az állam ugyan befagyasztotta az energiaárakat, és a cégeknek kompenzációs lehetőséget nyújtott, ám sok a kérdőjel a költségvetési keret és a támogatások fedezete körül, nem beszélve a felhasználás jövőbeli alkalmazásáról (ugyanis a papír mindent elbír, a gyakorlati kivitelezés egy másik kérdés). Az energiaárak elsősorban az enyhébb télnek köszönhetően csökkentek a téli hónapokban, ám sok szakértő arra figyelmeztetett, hogy tavasszal, mikor újra fel kell majd tölteni az európai tárolókat és fokozódni fog az energiaellátásért folytatott nemzetközi verseny, érhetnek minket a tavalyihoz hasonló kellemetlen meglepetések.

Az IFP előrejelzése azt nem tudta elvitatni, hogy a fogyasztói kosár legfontosabb és legnagyobb eleme, az élelmiszer terén az infláció továbbra is „vágtató” lesz. A tavalyi 19,3 százalékos élelmiszerdrágulást csak 18,9 százalékra mérséklődik.

Az IFP azt állítja, hogy idén Szlovákiának sikerül majd elkerülnie a recessziót is, amelyről egyre gyakrabban esik szó. Sőt, 1,3 százalékos gazdasági növekedést jósolnak, miközben a tavalyi előrejelzés csak 0,6 százalékos bővülést mert feltételezni.

A minisztérium szakijai szerint a reálbérek csökkenése megáll, és kicsit még nőni is fog (0,6 százalékkal).

Az IFP fenti megállapításainál is érdemes pár dolgot figyelembe venni:

• Maga az IFP is olyan optimista tényezőkből indul ki, mint az előző programozási időszakból származó uniós források és az újjáépítési alap forrásainak a felhasználása. Ezek lehívására és elköltésére egyáltalán nincs garancia, és Szlovákia nem az uniós források hatékony és gyors felhasználásáról híres.
• A szlovák GDP alakulása elsősorban a német és az európai piac alakulásától függ. Vannak ugyan előrejelzések a Németországra és az EU-ra vonatkozóan, ám ezek gyorsan változnak, és többségük recessziót jósol. Ebből arra lehet következtetni, hogy az IFP jóslata is csak egy becslés, amit idén többször módosítanak majd.
• Harmadszor: Szlovákia választások előtt áll, és a politikai kampány minden fronton elindult. Így az IFP megállapításait is érdemes fenntartásokkal fogadni.

Körkép.sk