A kormány véget vetne az energiatámogatásoknak. Mutatjuk, milyen árakat jósolnak az agytrösztök jövőre

Nyitókép forrása: SITA/Milan Illík

Minden jel szerint jövőre véget ér a viszonylag olcsó energia időszaka a háztartások számára. Az előző kormány által bevezetett milliárdos védernyőt a jelenlegi szakértői kormány leépítené. Már megjelentek az első elemzések arról, milyen árakra lehet számítani jövőre. Bár az elmúlt időszakban sokat zuhant a gáz tőzsdei ára, még mindig magasabb, mint az energiaválság előtti időszakban, és sokan úgy vélik, nem lesz újabb árforradalom később sem. A valóság az, hogy lehetetlen megjósolni, milyen árakra készülhetünk a fűtési szezont megelőző hetekben.

Ha emlékszünk rá, Eduard Heger azzal indokolta kormányának bukása utáni hatalmon maradását, hogy megmentették a háztartásokat az energiaárak emelkedésétől. Létrehoztak egy több milliárd eurós védernyőt, amivel mesterségesen lenyomták az energiaárakat. Tény, hogy a piacot a spekulánsok és Brüsszel rossz döntései, mulasztásai is nagyban befolyásolták, és az árszabályozás indokolt volt. Más kérdés, hogy mekkora felelőssége van a szlovák politikusoknak abban, hogy az ész nélküli szankciózás és diverzifikációnak hazudott energiaínséget nem tartóztatták fel.

Mára megváltozott a helyzet. A Zuzana Čaputová államfő által hónapokig hatalmon tartott Heger-kormány megvalósította, az államfő által összeállított szakértői kormány pedig leépítené az energiaárakat lenyomó intézkedéseket. A dolog pikantériája, hogy Eduard Heger és pártja, a Demokrati ebben támogatja is az Ódor-kabinetet.

   

Az Ódor-kabinet parlament által el nem fogadott kormányprogramjában feketén-fehéren benne van, hogy az energiatámogatásokat le akarják építeni. Még ha a kormányprogram nem is kapott zöld utat a parlamenttől, ez a kormány állítja majd össze a jövő évi költségvetést, Zuzana Čaputovának pedig lesz elég alkupozíciója a választások másnapján ahhoz, hogy akaratát érvényesítse az energia árának szabályozása terén is.

Főleg, hogy az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság nyomást fejt ki az uniós tagállamokra, hogy számolják fel az energiatámogatási intézkedéseket. Az előbbi azért, mert állítólag az intézkedések felhajták az inflációt, az utóbbi pedig be nem vallottan azért, mert egyszerűen azt akarja, hogy ne a háztartások megsegítésére fordítsák a kormányok a költségvetési pénzeket.

Szlovákia csak az idei év első felében és csak a háztartások energiakompenzációjára 561 millió eurót költött el.

Így nem csodálkozhatunk, hogy a Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) már kész tényként kezeli a meredek áremelkedéseket a jövő évre vonatkozóan. Kiemeljük, hogy ebből a szervezetből nőtte ki magát Ódor Lajos kormányfő és Horváth Mihály pénzügyminiszter is.

Az RRZ becslése szerint – amit az év végén az őszi piaci adatokkal még pontosítani fognak – jövőre az áram 7,5 százalékkal, a gáz 25,1 százalékkal a távhő pedig 18,1 százalékkal fog emelkedni. Összehasonlításul: az idei év végére a drágulás mértéke az áramnál 2,5 százalékos, a gáznál 11,7 százalékos, a távhőnél pedig 16 százalékos lehet – úgy, hogy van pénzügyi védernyő.

Ez 15-30 euró havi pluszköltséget jelenthet egy átlagos háztartásnak csak a gáz esetében, és még nem beszéltünk a villanyáramról.

A pénzügyminisztérium mellett működő Pénzügypolitikai Intézet (IFP) is kiadta a maga előrejelzését. Eszerint jövőre a gáz 25 százalékkal, a villanyáram 20 százalékkal, a távhő 5 százalékkal fog drágulni.

A kilátások tehát nem túl jók. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az a politikai kötélhúzás, ami az energiaárak körül megy, nem arról szól, hogy felelősségteljes költségvetésre van-e szükség vagy sem, hanem arról, hogy az energiaválság következményeit ki fogja megfizetni.

Körkép.sk