Nyitókép forrása: SITA/Diana Černáková

 

Nagyot kaszált a Slovnaft a tavalyi évben. Az energiaválság hullámain mintegy 6 milliárd eurós forgalmat bonyolított le (2 milliárd euróval többet, mint 2021-ben), és 1,04 milliárd eurós hasznot realizált. Volna. A Heger-kormány által bevezetett szolidaritási adó miatt ugyanis 625 millió eurót kellett elvezetnie az államkasszába, ami kétszer több, mint a 2021-es 300 millió eurónyi adó.

 

A szolidaritási adó az európai irányadó Brent típusú olaj ára és az olcsóbb orosz urali nehézolaj ára közötti rést adóztatja meg. Mindezt arra hivatkozva fogadták el anno a képviselők, hogy a Slovnaft kivételt kapott az orosz olajembargó alól. Valójában csak részleges kivételt, amely ráadásul idén le is jár.

 

A Slovnaftnak így a „rendes” 21 százalékos nyereségadó mellett a szolidaritási adót is be kellett fizetnie. Ez utóbbi a tavalyi évre vonatkozóan 55 százalékos, idén viszont már 70 százalékos lenne.

 

 hirdetes_810x300  

A cég számára ez azt jelentette, hogy 215 millió eurót fizetett be nyereségadó formájában, illetve 410 millió eurót szolidaritási adó formájában.

 

A Slovnaft már hónapokkal korábban jelezte, hogy meg fogja támadni a kormány intézkedését a washingtoni döntőbíróságon, egyrészt azért, mert a kivetett adót megalapozatlanul nagynak tartja, részben pedig azért, mert az európai szankciók miatt a pozsonyi finomítónak át kell állnia az orosz urali nehézolajról más alternatívákra, amely viszont 200-300 millió eurós beruházást igényel.

 

Sajnálni azonban nem kell a vállalatot. Az adózás utáni nyeresége így 414 millió euróra rúg (2021-ben ez 252 millió volt), a fent említett 200-300 eurós beruházás három-négyéves időszakra értendő.

 

Ennek ellenére vannak olyan külső tényezők, amelyek viharfelhőket jósolnak a Slovnaft fölé. Az olajembargó alóli kivétel idén ősszel lejár. A finomító kapacitásának kétharmada pedig a külföldi piacokat látja el, ahova a kivétel lejárta után egy liternyi üzemanyagot sem adhatna el (kivételt képez a fizetésképtelen Ukrajna – a szerk.). Az orosz olajról való átállás ugyan már elkezdődött, de még mindig 60 százalékban az urali nehézolajra szorul rá a finomító – 40 százaléknyi nyersolajat Azerbajdzsánból szerez be. Ahhoz, hogy a közel-keleti olajat a horvátországi Omisalj kikötőn keresztül importálhassák, előbb végbe kell mennie a finomító technikai átállításának. Mindennek tetejébe az uniós szankciós politikán nyerészkedni igyekvő országok, többek között épp Horvátország az elmúlt időszakban többszörösére növelte a rajta keresztülhaladó kőolaj tranzitdíját, miközben a horvát olajkorridor kapacitása nem elég Magyarország és Szlovákia egyidejű ellátására.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!