Nyitókép forrása: canva

 

Ukrajna közelmúltbeli éles figyelmeztetése az orosz gáz tranzitjának leállításáról arra utal, hogy az Európába érkező, utolsó két működő gázvezetékből egy a jövő év végén szintén leáll. Egyelőre minimális az esélye annak, hogy az ukrán gáztranzit 2024 decemberében lejáró szerződését Kijev és Moszkva hajlandó lenne meghosszabbítani.

 

A Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat 1 és 2 összesen négy vezetékszálából hármat tavaly szeptemberben felrobbantottak. A negyedik szál a soha élesben be nem üzemelt Északi Áramlat 2-é volt, jelenleg Berlin még fontolóra sem veszi a kapacitás kihasználását.

 

A Lengyelországon keresztül menő Jamal vezetéket Lengyelország és Oroszország kölcsönös szankciói tették használhatatlanná. Az EU pedig (amerikai nyomásra) olyan intézkedéseket tervez, amelyek mindkét fenti korridort jó időre használhatatlanná teszik.

 

 hirdetes_300x300  

Vezetékes orosz gáz így ma csak Ukrajnán és Törökországon keresztül érkezik.

 

A háború előtt Oroszországból évente 155 milliárd köbméter földgáz jött a vezetékeken, ma ez a szám 22 milliárdra tehető, és ebből 13 milliárd esik az ukrán tranzitra, ami az európai gázigény 5 százaléka.

 

Az ukrajnai tranzit megújítása ellen szól az is, hogy az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom egymást perelik a szerződések fizetési feltételeinek be nem tartásáért – a vita önmaga fenntartásáról szól, ha akarnák, meg lehetne oldani.

 

További probléma, hogy a háború még tart, és bármikor támadás történhet az Ukrajna területén húzódó gázvezetékek ellen. Eleve különös, hogy ezeket a kritikus infrastruktúrákat eddig nem sikerült megóvni.

 

Ami a Török Áramlatot illeti, ott az Európába menő vezetékszál évi 10 milliárd köbméter gázt szállít, a teljes kapacitása 15,75 milliárd köbméter.

 

Jó hír, elsősorban az amerikai és a katari beszállítóknak, hogy 2025-re várhatóan csökkenni fog a globális gázpiaci túlkereslete, és új LNG-szállítások érkeznek az USA-ból és Katarból. Más kérdés, hogy milyen áron.

 

És az sem mellékes, hogy míg egy gázvezeték adott vonalon mozoghat, az LNG-tankerhajókat menet közben át lehet irányítani a többet fizető vevőnek. Ezen a téren az ázsiai LNG-igény alakulása nagyban befolyásolja majd az európai árakat és ellátásbiztonságot.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!