Nyitókép forrása: Photocreo

 

Ha Oroszország teljesen leállítja a gázszállításokat, Európában újabb energiaválság törhet ki, és ez ellen a teljesen feltöltött tárolók sem segítenek. Ezt pedig nem egy oroszbarát zugportál fogalmazta meg, hanem a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) elemzése, amely szerint a feltöltött tárolók semmilyen garanciát nem adnak az újabb árvihar kivédésére.

 

Nem is csoda. Ha megnézzük az uniós tárolókapacitás jelenlegi állását, azt látjuk, hogy igen impozáns mértékű feltöltöttsége van: két és fél hónappal a fűtési szezon kezdete előtt közel 82 százalékos telítettségen állnak. A probléma az, hogy ez a betárolás az uniós gázfogyasztásnak mindössze 24,45 százalékára elegendő. Fontos kiemelni, hogy tavaly ez utóbbi arány kevesebb volt, csakhogy az energiaválság és infláció következtében az európai gázfogyasztás visszaesett, amit a sajtóban rendszerint takarékoskodásként emlegetnek, valójában azonban gazdasági visszaesésről és válságról van szó. Magyarul: még úgy is súlyos hiány alakulhat ki, hogy az európai vegyipar, kohászat és más energiaintenzív ágazatok már térdre rogytak az árak súlya alatt.

 

Jelenleg csak Ukrajnán és Törökországon keresztül érkezik orosz gáz Európába. Az Északi Áramlatot felrobbantották, a Lengyelországon keresztül haladó Jamal szankciók miatt nem működik – épp a legnagyobb szállítókapacitással rendelkező vonalak estek ki Európa ellátásából.

 

 hirdetes_300x300  

Az IEA tavaly őszi és idén tavaszi figyelmeztetéséhez hasonlóan most megint arra hívta fel a  figyelmet, hogy Európára még a tavalyinál is súlyosabb energiaválság veszélye leselkedik. Ha Oroszország teljesen leállítja a gázszállítást Európába, cudar telünk lesz.

 

Az IEA szerint az, ha október 1-jére az európai tárolók 100 százalékos töltöttséget érnek, semmilyen biztosítékot nem ad majd a piaci turbulenciák elhárításához.

 

Az elmúlt hónapokban viszonylag optimista hangulat uralkodott a piacon, tekintettel arra, hogy az előző fűtési szezont a szokásosnál enyhébb tél és a takarékosság (értsd: gazdasági hanyatlás) miatt a vártnál jobb mérleggel zárta Európa. Ennek megfelelően csökkent a földgáz ára, és bár nem tért vissza az energiaválságot megelőző állapotba, a tavaly augusztusi csúcsnak töredékére esett vissza. Ám az IEA már tavaly ősszel is figyelmeztetett, hogy az igazán nagy problémák majd 2023 telén várhatók.

 

Az IEA most azt mondja, hogy egy átlagosan hideg tél az orosz földgázszállítások teljes leállásával együtt újabb csillagászati árakat idézhet elő a piacon.

 

Az IEA számításai szerint egy hideg tél azt jelentené, hogy áprilisban a fűtési szezont a gáztárolók 20 százalékos telítettséggel fejeznék be, ami már ellátási problémákat okozhat. Ellenben, ha az EU fenn tudja tartani az LNG-import tavalyi rekordszintjét, és megint szerencséje lenne az időjárással és enyhe telünk lenne, akkor akár 50 százalékos telítettséggel vághatna neki az újrafeltöltési időszaknak jövő tavasszal.

 

A sorok között sokkal több van, mint elsőre látszik. Az egyik, hogy az LNG-szállítás valóban rekordméreteket öltött tavaly, ám azt kevésbé szeretik hangsúlyozni a nyugati sajtóban, hogy az eredeti gázár többszörösét kell érte fizetni. Másodszor, az LNG-szállítmányok a dokkolás előtt egyszerűen eladhatók a többet ígérő vevőnek, amivel felhajthatják az árakat, vagyis az LNG kevésbé biztos szállítást jelent a vezetékesnél, ráadásul ösztönzi a spekulánsokat. Harmadszor, az ázsiai piacok felpörgése miatt Európának igen nehéz lesz a jelenlegi árakon hozzájutni az LNG-hez, ami újabb drágulást jelent, ami maga után vonja a versenyképesség leépülését, miközben az egész ellátás ki van szolgáltatva Európán kívüli hatásoknak.

 

Az IEA azonban nem lát utat visszafelé – valószínűleg jelenleg tényleg nem látni ilyet – és ezért elemzésében azt írja, hogy Európa saját ellátási biztonsága biztosítása céljából kénytelen lesz további takarékossági intézkedéseket bevezetni, növelni a megújuló energiaforrások fejlesztését és a hőszivattyúk számát.

 

Itt megint mögé kell nézni a kifejezések jelentésének. A „takarékossági intézkedések” folytatása azt jelenti, hogy valahogyan rá kell bírni a fogyasztókat a kevesebb gáz használatára. Erre egyetlen módszer van: az áremelés. A megújuló energiaforrásokra való áttérésnek ismét anyagi vetülete van: a megújuló energia rendszerint drága, és csak akkor tud érvényesülni, ha az eddig használt energiaforrások ára tartósan magasan marad. Erre utalt az IEA elemzésében.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.