Nyitókép forrása: pixabay.com
Hétfőn Oroszország vonakodása miatt összeomlott a gabonfolyosó-egyezmény, ami nélkül Ukrajna tengeri gabonaexportja ellehetetlenülhet. A feltételes mód azért indokolt, mert nem feltétlenül ér itt véget a történet, az ukrán oldalon vannak olyan hangok, akik szerint az oroszok csak blöffölnek. Öt közép-európai ország – köztük Szlovákia – közben az Európai Bizottságot próbálja meggyőzni arról, hogy hosszabbítsa meg az ukrán termékek importtilalmát, mivel a jelenlegi intézkedés hatálya szeptember 15-ig lejár.
Tanulságos cikk jelent meg a Reuters hasábjain szerdán a gabonfolyosó-egyezmény összeomlása miatti aggodalmakról. Megkérdeztek egy „ukránnak” titulált gazdát, mit gondol erről. A cikkből azonban kiderült, hogy az évi 60 ezer tonnás kereskedelmet folytató gazda nem ukrán, hanem holland bevándorló…
Bár nem lehet általánosítani az ukrán mezőgazdaság belső viszonyaira ebből az egy részletből, tény, hogy az állítólag szegény afrikai országok érdekében életre hívott gabonafolyosóval leginkább Törökország, Nyugat-Európa és Kína járt jól, ide áramlik a legtöbb gabona, mivel itt van jól fizető kereslet. Az érem másik oldala, hogy jól járnak azok a nyugati kézben vagy Nyugat felé elkötelezett ukrajnai gazdaságok is, akik az ukrán gabonát exportálják.
A gabonafolyosó-egyezmény bukása lényegében azt jelenti, hogy az oroszok ismét katonai blokád alá vehetik Ukrajna fekete-tengeri kikötőit, ellehetetlenítve a hajóforgalmat. Ez súlyos csapás Ukrajna egyébként is padlón lévő gazdasága számára. A dolog valószínűleg ennyivel nincs elintézve.
Kijev úgy viselkedik, mint aki nem törődött bele az orosz nemleges válaszba. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden éjjel utasította a hadsereget, hogy rendeljen erőket a kikötői infrastruktúra védelmére. (Ha már itt tartunk, az odesszai kikötő legnagyobb gabonatermináljának tulajdonosai egy amerikai befektetőcsoport felé adósszolgák…)
Zelenszkij bejelentése kapcsolatba hozható az oroszok Odessza elleni rakétacsapásaival, amelynek egy része a gabonaexport infrastruktúráját érintette. Az ENSZ és Ukrajna különös tartalmú nyilatkozatokban beszéltek arról, hogy Oroszország az egész világ élelmiszer-ellátását veszélyezteti. Az ENSZ szerinti 44 millió embert fenyeget majd éhínség a gabonafolyosó-egyezmény összeomlása miatt. Ilyenkor persze felmerül a kérdés, hogy az egyezmény elmúlt szűk egy éve alatt miért jól fizető nyugati, török és távolkeleti vevőkhöz került a gabona a szegény afrikai országok helyett…
Az EU azonban gőzerővel dolgozik egy olyan megoldáson, ami az ukrán gabona nagy részét Nyugat felé tudja terelni a szárazföldön keresztül is, állítólag a Duna kulcsszerepet játszhat ebben.
A Reuters által idézett ukrajnai holland gazda úgy vélte, hogy az oroszok csak blöffölnek, ha a Nyugat keményebben lépne fel, nem mernék eszkalálni a helyzetet. Ezen sem kell csodálkozni, az említett gazdaság terményeinek öthatodát a tengeren keresztül adta el, most pedig más utat kell találnia, ha nem akar tönkremenni.
Ez azt is jelenti, hogy az ukrán gabona a jövőben nem a tengeren, hanem a szárazföldön próbál majd meg utat törni magának. Vagyis növekedni fog a nyomás a közép-európai országokon, amelyek az ukrán gabona importját ugyan tiltják, de a tranzitját nem. A fő problémát azt jelenti, hogy ekkora mennyiséget lehetetlen keresztülnyomni a szárazföldi szállítási útvonalakon, így Közép-Európában alakul ki dömping. A helyzetet nehezíti a szárazföldi szállítás árának meredek emelkedése is.
Nem véletlen, hogy öt közép-európai ország, mégpedig Lengyelország, Magyarország, Bulgária, Románia és Szlovákia azt követeli az Európai Bizottságtól, hogy tolja ki az ukrán gabona importtilalmának hatályát szeptember 15-ről későbbre. A tranzit továbbra is engedélyezett lehet, de elsősorban Magyarország azt szorgalmazza, hogy a tagállamok saját hatáskörben egyéb korlátozó intézkedéseket is alkalmazhassanak az dömpinggel szemben.
Nagy István magyar agrárminiszter a Reutersnek nyilatkozva elmondta, hogy az öt ország négy ukrán termékre, a repcére, napraforgóra, búzára és kukoricára érvényesít behozatali tilalmat. A szerdai találkozón közös nyilatkozat kerül elfogadásra, amely a tilalmi idő meghosszabbítását és esetleges kibővítését tartalmazza majd. Nagy emlékeztetett, hogy az kukorica és a napraforgó betakarítása még el sem kezdődött, de már tele vannak a raktárak ukrán terményekkel.
A magyar javaslat az, hogy az importtilalom december 31-ig maradjon hatályban, illetve az, hogy a szárazföldi szállítás magas ára miatt az EU progresszív tranzitdíj-támogatással ösztönözze Ukrajnát a gabona eljuttatására alternatív exportkikötőkbe.
Nagy kiemelte azt is, hogy nemcsak a gabonával vannak dömpingproblémák, hanem az ukrán csirkehússal, a tojással és a mézzel is.
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
