Nyitókép: Handelsblatt
Továbbra is foglalkoztatja a külföldi közvéleményt Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde. Ezúttal a német gazdasági lap, a Handelsblatt írt terjedelmesebb cikket a magyar miniszterelnök szavainak gazdasági összefüggéseiről. Mindezt előnytelen, Orbánt zsarnokként mutató nyitókép kíséretében.
Mint általában a nyugati Orbán-kritikát a cseh sajtó is előszeretettel terjeszti. A Handelsblatt cikkét a ČTK hírügynökség ismertette.
Miközben az Európai Unió a jobboldali pártok erősödésének trendjéről vitatkozik, a közgazdászok Magyarország felé tekintenek. Ez mutatja ugyanis, hogy milyen következményei lehetnek egy jobboldali populista kormánynak – írta a Handelsblatt német gazdasági napilap.
Amennyiben Orbán Viktor számításai beválnak, 2030-ra megváltoznak a ma ismert erőviszonyok Európában. „Mi, közép-európaiak addigra nettó befizetők leszünk az EU-ban” – jelentette ki a magyar kormányfő Tusnádfürdőn.
A ČTK szerint jelenleg nem úgy tűnik, hogy a „híres provokátor elérheti ezt a célt. Ideológiailag Orbán ugyan hős státuszban van a jobboldali konzervatív körökben, de gazdaságilag egyetlen európai uniós ország sem áll olyan rosszul, mint Magyarország” – ismertetik az írást.
A magyar jegybank adatai szerint 2023 februárjában Magyarországon volt a legmagasabb – 25,8 százalékos – infláció az összes uniós ország közül. Most 19,9 százalék körül mozog. Az infláció a magyarok életszínvonalát érinti, akiknek a reálbére az OECD-országok közül a legnagyobb mértékben, átlagosan 15,6 százalékkal esett vissza 2022 első negyedéve és 2023 első negyedéve között.
Szakértők szerint a további fejleményekre vonatkozó előrejelzések is rosszak: a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézete (WIIW) közgazdászai például a magyar gazdaság teljesítményének (GDP) csökkenésével számolnak 2023-ban. Ugyanakkor Közép- és Délkelet-Európa egyetlen más országában sem várható GDP-csökkenés.
A régió államai versenyeznek egymással, és mindegyik a lehető legtöbb külföldi befektetésre törekszik, például az autóiparban, hogy gyorsan elérje a nyugat-európai jóléti szintet. Magyarország az utóbbi időben a Handelsblatt szerint lemaradt ebben a versenyben.
Mint írják, Magyarország az EU-n belül a kisebb gazdaságok közé tartozik. A közgazdászok rámutatnak, hogy gazdasága elrettentő páldaként szolgálhat. Az ország gazdasági gyengesége szerintük azt mutatja, hogy mennyire fontosak a megbízható szabályok a gazdaság számára, és milyen károkat okoznak a tekintélyelvű politikusok, amikor túlságosan a hatalmuk megőrzésére koncentrálnak.
A tudósok szerint nem véletlen, hogy Magyarország idén egyszerre szenved magas inflációtól és gyenge gazdasági növekedéstől. 2022 áprilisában választásokat tartottak Magyarországon – és ezeknek megvannak a következményei.
„Magyarország gazdasági problémáit részben az akkori választási ajándékok okozzák”. Ma már tudjuk: az ellenzéknek szinte esélye sem volt Orbán legyőzésére a választásokon. Orbán hatalmi rendszere jól bejáratott, az ellenzéknek még Orbán számos kritikusa között is rossz a híre.
2022 tavaszán azonban ez nem volt annyira nyilvánvaló, mint manapság. Orbán volt a választások favoritja, de nem lehetett biztos a győzelemben. Fiskális szempontból a miniszterelnök számos lehetőséggel élt. A 25 év alattiak számára adómentességet vezetett be, a családok adókedvezményt kaptak, a nyugdíjasok pedig 13. nyugdíjat. Ez növelte a keresletet, de nem megfelelő időben. A nemzetközi logisztika és a Covid-19 világjárványt követő fennakadása miatt sok áruból akkoriban hiány volt. Az eredmény: meredeken emelkedett az árak, amit tovább súlyosbított a szárazság és a rossz termés Magyarországon.
Orbán úgy próbálta felvenni a harcot az infláció ellen, hogy árplafont szabott olyan alapvető termékekre, mint a benzin, a liszt, a tojás vagy a hús. Ma azonban a közgazdászok többé-kevésbé egyetértenek abban, hogy ezek az árplafonok kontraproduktívak voltak. A kereskedők és a gyártók ugyanis úgy reagáltak, hogy megemelték azoknak az áruknak az árát, amelyeknél nem szabták meg elég jelentős mértékben a felső határt.
A Magyar Központi Bank adatai szerint az év elején 46 százalékra emelkedett az élelmiszer-infláció Magyarországon. A magyarok ott spóroltak, ahol tudtak, a kiskereskedelem pedig zuhant. Májusban 12,3 százalékos volt a visszaesésük.
Orbán tehát a német gazdasági lapp cikke szerint szorult helyzetben van, és a nemzetközi fejlemények sem segítenek neki. Magyarország Csehországhoz és Szlovákiához hasonlóan a német ipari és autóipari klaszterhez tartozik. Németországban azonban rossz a gazdasági helyzet, ami Közép-Európa gazdaságát is érinti.
Rossz hangulat uralkodik Magyarországon, főleg az építőiparban. „A rendelések helyzete katasztrofális” – mondta az újságnak egy német térkőgyártó cég vezetője. Az áldatlan helyzethez az is hozzájárul, hogy Orbán uniós pénz nélkül maradt. Az európai pénzek ugyanakkor az elmúlt évtizedekben jelentősen hozzájárultak az ország fejlődéséhez. Magyarország 2027-ig 28 milliárd euróra lenne jogosult a helyreállítási és kohéziós alapokból.
Az EU azonban blokkolja a finanszírozást. Egyebek mellett kétségbe vonja, hogy Magyarországon van-e elegendő intézkedés annak biztosítására, hogy a közpénzek ne kerüljenek magánkézbe. Erős jelek mutatnak arra, hogy túlárazták azokat a projekteket, amelyekre Magyarország uniós forrást kapott. Ráadásul a pénz állítólag Orbán-közeli üzletemberek zsebébe került. Magyarország csak akkor kap bizonyos támogatást az EU-tól, ha a kormány elérést ér el 27 köztes cél teljesítésében.
Úgy tűnik, Orbánt nem zavarja mindez, és továbbra is provokál. A közelmúltban ismét Tusnádfürdőn tartották a Fidesz nyári akadémiáját, és a miniszterelnök igen hosszú beszédében minden oldalt bírált. Főleg gazdasági téren Orbán magas célokat tűzött ki maga elé, akárcsak 2022-ben. Szándéka, hogy 2030-ra megduplázza Magyarország gazdasági teljesítményét az előző évhez képest. A közgazdászok szerint ez azonban vágyálom maradhat.
ČTK, Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
