Az Ódor-kabinet gazdasági előrejelzése csak megszorításokat ígér, közben brutális következményekkel riogat

Nyitókép forrása: SITA/Diana Černak

A választási kampány egyik kiemelt témája volt a költségvetés konszolidációja. A moratórium első napján aztán a pénzügyminisztérium előállt egy előrejelzéssel, amelynek lényege az, hogy konszolidálni muszáj, de ha túl gyorsan csináljuk, annak iszonyú következményei lennének a gazdaságra. Fontos kiemelni, hogy a legrosszabb forgatókönyv következményeit mutatták csak be, azt nem, hogy az általuk javasolt verziónak milyen hatásai lennének a foglalkoztatásra. A pénzügyminisztérium azt is leszögezte, hogy a konkrét javaslataik alapján készített érdemi előrejelzést majd csak a választások után mutatják be. Mit jelent ez?

A legvalószínűbb, hogy a legbrutálisabb következményekkel járó forgatókönyv bemutatásával igyekeznek ráhangolni minket a megszorításokra a „lehetne sokkal rosszabb is” logika mentén.

A pénzügyminisztérium mostani előrejelzésében azt jósolja, hogy a tavalyi 1,7 százalékos gazdasági bővüléstől elmaradva idén már csak 1,3 százalékkal döcög majd a tátrai tigris. Ezt a körülményt elsősorban az orosz-ukrán háború számlájára írják.

   

Komoly problémát jelent, hogy a koronavírus, majd az energiaválság miatt megugró állami költekezések miatt 7 százalék közelébe nőtt a szlovák költségvetési hiány. Ha ezt egyetlen konszolidációs lépésben akarná a kormányzat 0 százalékra (vagyis kiegyensúlyozott költségvetésre) csökkenteni, annak egészen elképesztő hatásai lennének:

• a szlovák gazdaság durva, 6,5 százalékos recesszióba süllyedne,
• a munkanélküliség a jelenlegi nem egész 5 százalékról 10 százalékra nőne,
• több mint 130 ezerrel nőne az állástalanok száma,
• és 170 millióval emelkedne a munkanélküli segélyekre fordított költségvetési kiadás,
• az állami bevételek 8 százalékkal esnének vissza,

Ódor Lajos megbízott kormányfő ugyanakkor jelezte, hogy ez csak egy szimulált forgatókönyv, és hogy a következő kormány a mostani megbízott kabinet által előkészített intézkedések alapján saját forgatókönyvet írhat.

Ha Szlovákia nem vágja vissza a költségvetési hiányt és az államadósságot, akkor Brüsszel szankcionálhatja Szlovákiát (megjegyezzük, hogy Romániától szintén a deficit nagysága miatt uniós forrásokat tartanak vissza). A növekvő államadósság pedig emelheti a felvett kölcsönök kamatköltségét a kockázati felár emelkedése miatt.

A pénzügyminisztérium szerint a gazdaság fellendítésével rövid- és középtávon nem lehet kezelni a deficitet és az államadósságot (a növekedésösztönzés a liberálisok pártok programjának egyik sarokköve). Az úgymond szociálisan érzékeny pártok szerint az évi 0,5 százalékos konszolidáció elegendő lehet.

A fél százalékos megoldással azonban a költségvetési tanács nem ért egyet, és „ambiciózusabb” célszámokat vár a következő kormánytól. Melyek lehetnek ezek?

A fél százalékos konszolidáció Horváth Mihály pénzügyminiszter szerint az államadósságot 2026-ra 63 százalékig engedné növelni. Ő azt javasolja, hogy már a következő évben 3 milliárd eurós takarékosságot hajtson végre a kormányzat. Magyarul, három milliárd euró értékben vezessen be megszorításokat. A következő, 2025. évben pedig újabb 3 milliárdot takarítson meg. 

És ezzel nem is fog véget érni a konszolidáció, hanem további visszavágásokat kell még foganatosítani, hogy helyreálljon az egyensúly. Legalábbis ezt állítja a pénzügyminiszter.

A következő két, összesen hatmilliárd eurós megszorításai Ódorék szerint 2,6 százalékra vinné le a költségvetési hiányt a jelenlegi 6,5-ről, az államadósság mértéke pedig 56 százalékra csökkenne.

Azt azonban nem árulták el, hogy ez milyen hatással lesz a gazdaságra és az emberekre. Homályos utalást tettek arra, hogy remélik, a konszolidáció nem viszi recesszióba az országot. 

Ódor Lajos és Horváth Mihály egyúttal ígéretet tettek arra, hogy két héten belül (de csak a választások után) konkrét intézkedések listájával állnak elő, amelyekből válogatva a következő kormány elindíthatja a konszolidációt.

Körkép.sk