HN: Közeleg a recesszió, az infláció elleni globális harc súlyos árat követel

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Michael Probst

Európa súlyos gazdasági hanyatlással néz szembe. A részleges októberi adatok szerint Európa-szerte terjed a negatív hangulat. Ha kivesszük a képletből a koronavírus-járvány átmeneti gazdasági hatásait, akkor az európai termelői szektor elmúlt több mint tíz évének legsúlyosabb visszaesése fenyeget – derül ki a neoliberális Hospodárske Noviny cikkéből.

A lap szerint a transzatlanti kötődésű nagyvállalatokat kemény valutapolitikai szigorítás sújtotta. Először az amerikai kvázi jegybank, a Fed, majd az Európai Központi Bank is kamatemelésekbe kezdett. Ezzel korlátozták a piaci keresletet – igaz, egyúttal csökkentették az infláció felpörgésének sebességét is. Ez sem volt azonban hibátlan megoldás, az egyik következménye a gazdaság lehűlése és hanyatlása lett.

Az Egyesült Államok e tekintetben jól járt. Az amerikai GDP meglepően jó adatokat produkált az elmúlt negyedévekben. Európa azonban a recesszió felé araszol, amit minden jel szerint nem fog tudni elkerülni.

   

Európában csökken a kereslet, ami kihat a vállalatok terveire is. A hitelek drágák, a nehézségek kezdenek megmutatkozni a foglalkoztatás stagnálásában vagy csökkenésében. A szolgáltatói és termelői szektor egyre több országban beszünteti az új munkaerő felvételét, sőt, egyes ágazatokban egész munkaköröket számolnak fel. A foglalkoztatás leépülése a koronavírus-járvány gazdaságilag legsúlyosabb évéhez, a 2021-es esztendőhöz hasonlítható.

Mindeközben az Európai Központi Bank drákói kamatemelései csak részlegesen voltak képesek mérsékelni az inflációt, ami csökkent bár, de továbbra is igen messze van a 2 százalékos iránycéltól.

Fontos bejelentés várható ezzel kapcsolatban október 31-én, amikor az Eurostat közzéteszi az eurózónára vonatkozó gazdasági mutatóit, és jó eséllyel a gazdasági hanyatlást fogják megerősíteni az utolsó negyedévre vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy nemcsak Németország, hanem az eurózóna egésze recesszióba kerül, ami a piaci, hitelezései kilátásokra egyaránt negatív hatással lesz.

A szolgáltatói szektor gazdasági eredményei egyre gyorsabb tempóban szűkülnek be, aminek hátterében az egyre emelkedő árakat kell látni az idegenforgalom és szórakozás ágazataiban. Az új megrendelések száma és volumene már egy éve negyedévről negyedévre zsinórban csökken.

Az európai ipar megrendelései is jelentősen visszaestek. Ez azért fontos, mert a még teljesítés alatt lévő megrendelések miatt a kép eddig nem volt olyan drámai. A jövőbeli megrendelések csökkenése azonban meg fog jelenni konkrét számokban. Annál is inkább, mert 2020 óta nem volt olyan kevés teljesítetetlen megrendelés a statisztikákban mint most. Ez elvileg pozitívan hangzik, ám azt jelzi, hogy a más leadott megrendelések helyett nem érkeztek be újak, vagyis az ipari kapacitások alacsonyabb szinten kerülnek kihasználására.

A foglalkoztatás helyzete is egyre rosszabb. A koronavírus-járvány 2021-es tombolása óta nem volt olyan, hogy a cégek csökkentették volna a munkaerő-állományukat. Ez a konkrét adatokban még nem látszik, sőt, az elmúlt negyedévben kissé még emelkedett is Európában a foglalkoztatottság (0,2 százalékkal). Csakhogy ez az emelkedés is elmaradt a várttól (a 0,5 százaléktól), ráadásul a különböző nagy felméréseken alapuló indexek előrejelzése szerint a vállalati döntéshozók leépítéseket terveznek, a munkaerő-toborzást pedig a legtöbb vállalat már le is állította.

Az infláció elleni harc tehát súlyos árat követelt meg Európától. Nyilván azt is érdemes látni, hogy az infláció hátterében a geopolitikai okokból kifejlődő energiaválság és az arra adott válaszok tehetők felelőssé. És bár a jelenlegi kamatok mellett Európában az infláció valamikor jövőre érhetné el a 2 százalékos iránycélt, az egész koncepciót fenekestül boríthatja fel a gázai háború, ami egy regionális háborúvá nőheti ki magát – annak minden katasztrofális velejárójával együtt, beleértve a gáz és kőolaj árának elszabadulását.

Körkép.sk