Véget ért Szlovákia mentessége az orosz olajra kivetett embargó alól. A csehek már aggódhatnak

Nyitókép forrása: canva.com

Keddtől (december 5.) már hatályát vesztette az orosz olaj elleni uniós embargóintézkedés alóli mentesség, amit anno Magyarországnak köszönhetően kapott meg Szlovákia. A csehek már aggódhatnak: egyik fő beszállítójuk a Slovnaft még nem tud annyi nem orosz kőolajat feldolgozni, ami pótolná az embargó miatt cseh kiesést. A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy a Slovnaft számára a jelenlegi helyzet ugyanúgy veszélyes. Világi Oszkár, a szlovák finomító vezérigazgatója néhány héttel ezelőtt jelezte, hogy megpróbálták meggyőzni Csehországot meggyőzni a kivétel meghosszabbításáról. Egyelőre azonban nem történt érdemi változás.

Európai szinten továbbra is zajlanak a tárgyalások, ám a háborús retorikától túlfűtött egyeztetéseken nehéz lesz elérni, hogy a nyilvánvalóan Európára káros döntésből engedjenek. És nem csak az oroszellenes külpolitikai főirány miatt, hanem egyszerűen azért, mert az azt jelentené, hogy egyes politikus, akik arcukat adták az oroszellenes szankciókhoz és azok bevezetését sürgették, a meghátrálással elismernék, hogy hibáztak – nem kicsit, hanem nagyon.

Az eddigi információk szerint még sincs kizárva, hogy sikerül megoldást találni, de a mentesség a mai naptól hatályát vesztette, uniós szintű döntésre pedig csak hetek múlva kerül sor. Megjegyezzük, ha végül mégis születik valamilyen kompromisszumos engedmény az orosz olajtól függő országok javára, annak okai között ott lesz a gázai háború, ami ha eszkalálódik, az olajár kilőhet.

   

Az orosz olajra kivetett embargót joggal kritizálták azok az országok, amelyek végül mentességet harcoltak ki. Európában ugyanis nagyon kevés az olajfinomító, és azok többsége Közép-Európában az orosz, uráli nehézolajkeverékre specializálódott. Egy finomító teljes technológiáját átállítani egy más típusú (például közel-keleti) átállítani pedig időigényes és drága. Nem beszélve arról, hogy a kialakult helyzetben az EU tengerparti országai lényegében megsarcolták a tengerparttal nem rendelkező országokat, és csillagászati összegeket követelnek az olaj tranzitjáért (lásd a horvát-magyar vitát).

A Slovnaftnak 200 millió eurónyi beruházást kell végrehajtania, és a folyamat még évekig tart. Jelenleg a finomító csak 30 százalékban dolgoz fel nem orosz olajat. Ez két dolgot jelent. Az egyik, hogy mivel az üzem 70 százalékban exportra gyárt, a mentesség meghosszabbítása nélkül veszélybe kerül az üzem működése, mert kapacitása 40 százalékát nem tudja eladni az embargó miatt. Ezen a problémán nem változtat az, hogy a Slovnaft Szlovákiában továbbra is értékesíthet orosz kőolajból készül benzint és gázolajat.

A másik szempont, hogy Csehország is nehéz helyzetbe kerül, mert ha a Slovnaft minden exportálható üzemanyagát oda adná el, az sem pótolná az embargó miatt kieső üzemanyag-mennyiséget. Mindezt egy olyan időszakban, amikor a kormány kemény, restriktív intézkedésekkel próbálja konszolidálni a költségvetést, nagy közfelháborodás kíséretében.

„Teljes kapacitáson működünk a szankciók alatt is, természetesen december 5-től. Jelenleg 70 százalékban orosz, 30 százalékban nem orosz kőolajat dolgozunk fel. Ez a technológiai maximum-kapacitásunk. Megpróbáljuk továbbra is ellátni a cseh piacot. Meglátjuk, mennyire sikerül”

mondta az RTVS-nek nyilatkozva Anton Molnár, a Slovnaft szóvivője.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a tárgyalások minden alkalmával elmondta az uniós partnereknek és a sajtónak is, hogy a kőolaj-ellátásnak fizikai határai és korlátai vannak. Ha nem jön orosz olaj Közép-Európába, az egyetlen szóba jöhető vonal, a horvát olajvezeték, amelynek kapacitása nem tudja ellátni sem Magyarország, sem Szlovákiát megfelelő mennyiségű fekete arannyal.

Körkép.sk