Babonás új esztendő

Az új esztendő első napjaihoz számtalan szokás és babona kötődik. A Vasárnapi Újság 1899. január 1-i száma ezekből gyűjtött össze egy csokorra valót. Az idei évfordulót a vírus hatja át, más lesz, mint volt. Olvasni viszont lehet, talán még engedni is kipróbálás kísértésének, hogy mit hoz a jövő…

Az illusztrációk a lapszámból, a képeslapok az elérhető honlapokról származnak.

   

Újévi babonák

Az emberi természetben gyökerezik, hogy állandóan jót remél: gondtalanul búcsúzik a múlttól és bizalommal tekint a jövő felé (…) Időszakokra, évekre osztja életét, és mikor az ó-év utolsó órája lejár: úgy tetszik neki, mintha új életre ébredne; mintha, nem egy óra s az órának perczei választanák el az ó-évet az újtól, hanem mintha a gondviselés hatalma a multak romjain újat, szebbet és jobbat kívánna teremteni.

Innét van, hogy az emberek az újév beköszöntével keresik az alkalmat, hogy legalább az esztendő első óráiban jóban legyen részük (…) A kik szeretik egymást, azok iparkodnak az újév első óráját kedveseik előtt kellemes emlékűvé tenni.

Az emberek lelkületében rejlő ilyen gondolkozásmódnak kell tulajdonítanunk az ó- és az új-év napjához fűződő népies szokásokat és babonás előítéleteket.

A család tagjai rendszerint már néhány héttel előbb megállapodnak abban, hogy kinél fogják elbúcsúztatni az ó-évet és hogy hol fognak egymásnak «Boldog új-évet» kívánni.

Rendszerint lakoma, zene és táncz járja ilyenkor. Az öregje kvaterkázva, a”régi jó idők”-et dicséri s nagyokat sóhajt, türelmetlenül lesi, hogy mikor éri el az óramutató a tizenkettőst. Szorgoskodva sürög-forog a fiatalság. Sok a teendő s az ó-év rejtelmes órái hamarosan véget érnek. A karácsonyi gombóczfőzésnek, ólomöntésnek Szilveszter éjjelén van a próbája. A karácsonyi fahordást és karóolvasást az ó-év utolsó órájában még egyszer meg kell próbálni.

Szilveszter éjjelén emeltetnek a leánynyal bögét, amit ilyeténképen szokás tenni. Hat bögrét tesznek az asztalra; azok alá fésűt, szenet, sót, kenyeret, gyűrűt és olvasót dugnak, akként természetesen, hogy az a leány ne lássa, kinek a bögrék közül választania kell. A fésű veszekedő férjet, a szén sok gondot, a só jómódot, a kenyér békességet jelent, a gyűrű a választott elnyerését, az olvasó a pártában maradást jósolja meg.

Somfaágat kell égetni az ó-év utolsó órájában. E végből egy köteg somfavesszőből húznak a lányok láttatlanban egy-egy szálat s annak egyik végét kezükben tartva gyújtsák meg, dugják azt a tűzbe; a kié pattogva ég, abból tűzről pattant menyecske lesz; a kié csendes sistergéssel lángol, annak csupa öröm lesz az élete ; míg a kié nagynehezen bír meggyuladni: A ki új-év napján kikap, azt az esztendő folyamán nagy baj éri. Új-év napján tehát korán kell felkelni, egész napon át jónak kell lenni, hogy egész esztendőn át frissek, jók és szorgalmasak lehessünk.

A népbabona továbbá azt tartja, hogy új-év reggelén zsidóval találkozni nagy szerencse, czigányt látni boldogság. A melyik házba új-év reggelén legelőbb férfi ember teszi be a lábát, annak a háznak következő évre meg van állapítva a szerencséje; a melyikbe ellenben asszony lép be, az a ház rosz napoknak néz elébe. Ott egész éven át napirenden lesz a pörlekedés; törni, zúzni fognak a fazekak a konyhán s minden szerszám kiszárad a nyeléből, Nem lehet tehát a somogybeli gazdaembernek rosz néven venni azt, hogy újesztendő délelőttjén a feleségét szekerczéjére ülteti.

Ha új-év reggelén üres edénynyel mennek a házhoz: Ínséges esztendő elé néznek a háziak. A kinek új-év napján tartoznak, annak egész éven át tartozni fognak. A kinek új-év napján kiadása van, az alig győzi meg a házát a pénzzel. A ki új-esztendő napján születik, az nagy úr lesz. A ki új-év reggelén magától tüszszent, az abban az évben meg nem hal. Az új-évi álom beteljesedik. A ki bal lába nagy újját czérnaszállal az ágy lábához köti, az arról álmodik, a miről akar.

A ki új-év napján déli harangszókor megmosdik, az egész esztendőn át egészséges lesz. A kit ebéd idején megszidnak, azt évközben egyszer sem kell megszidni. Új-évnapján nem szabad szárnyas állatot enni, mert az hátra kapar s így elkaparintja az ember orra elől a szerencsét; malaczpecsenyét azonban jó enni, mert a malaca előre túr s ekként rá bukkan a szerencsére, s a ki pecsenyéjéből eszik, mindenben biztosítva lészen előmenetele. Új-év napján nem szabad káposztát főzni, mert akkor az egész esztendő savanyú lesz; nem szabad borsót enni, mert a ki borsót eszik, az könnyelműen játszik szerencséjével; lencsét és köleskását kell enni, hogy évközben sok pénzünk legyen; a lencse ugyanis olyan, mint a pénz, a köleskásának pedig aranyszine van.

Az új-évi felköszöntést jó szivvel kell fogadni; mert az új-évi jó kivánság még a gyümölcsfának is használ; a mely gyümölcsfát ugyanis jókor reggel felköszöntenek, az böterméssel fizet.

Krenedits Ferencz.

Forrás: Vasárnapi Újság, 1899. január 1., 11-12. oldal.

Puntigán József