Régmúlt idők karácsonya – beszélgetés Nagy Ferenccel, a Szlovák Nyugdíjasszervezet illésházi szervezetének elnökével

Nyitókép: archívum

Ma már teljesen megváltozott a karácsony és az azt megelőző advent. Sok helyen szinte még az üzenetét is másképpen értelmezik. Az ünnepi fogásokat is modernizálták. Néhány szokás idővel elmaradt. Ezért idén karácsonykor ellátogattunk Nagy Ferenchez, a Szlovák Nyugdíjasszervezet illésházi szervezetének elnökéhez és családjához, hogy a gyermekkora karácsonyáról kérdezzük őt. Betekintést nyertünk abba, hogy milyen volt az adventi várakozás, kérdeztük a szokásokról, ahogy a karácsony milyenségéről és az ünnepi fogásokról is.

Miként várták a karácsonyt az advent alatt?

Az ünnepkör az adventtel kezdődött. Ez az időszak hajnali misékkel, disznóölésekkel telt, majd a kacsatöméssel épp karácsony hetére befejeződött. Ebben az időszakban gyengébb volt a étrend, még böjtösen főztek. Sajnos, hetente egyszer vagy még akkor sem kaptunk hús.

Milyen szokások koptak ki mára szinte teljesen?

December 5-én minden faluban csoportosan jártak a Mikulások, tehát a „Szent Miklóshoz” angyal és krampusz társult. Ezt a december 13-i Luca-járás követte. Ilyenkor a lányok beöltöztek Lucának, fehér öltözetben járták a házakat, lisztet hintettek. Illésházán Kudoba József készített Luca széket.

Később, advent utolsó hetében a betlehemezés következett, sajnos Illésházán ez a szokás körülbelül 1964 körül befejeződött. Ezzel szemben Vajasvatán, feleségem szülőfalujában ez a szokás a mai napig fennmaradt. Sőt, 1960-ban Illésházán összeálltak a zenészek és a szakadó esőben zenés karácsonyt szerveztek. Csatlakoztak hozzájuk a falu lakosai és dalolva mentek éjféli misére.

Vajasvatára mindig jött a nagymagyari tűzoltózenekar, köbe járták a falut. A zenés karácsonyt a lakosok némi aprópénzzel köszönték meg. Gyerekkoromban bátyámmal harmonikával mendikáltunk a rokonoknál és az ismerősöknél. Mi csokit, cukorkát, pénzt kaptunk.

Milyen karácsonyi ételek kerültek az asztalra?

Karácsonyi ételek? (eltöpreng) December 24-én böjtöltünk, tilos volt húst enni. Valójában egyszer lehetett jóllakni vagy háromszor keveset enni. A menü savanyú bableves, lencseleves, mákos tészta vagy mákos guba volt. Az éjféli mise után az emberek megkóstolhatták  a disznósajtot vagy a kocsonyát. Másnap már kiadósabb ételsort kaptunk – sült tyúkot és kacsát, illetve krumplisalátát.

Hogy telt akkor a karácsony este?

Karácsony este amikor elmentünk a nagyszülőkhöz, a nagypapa mindig felvágott egy almát és mindenkit megkínált egy szelet almával. A karácsonyfa alá bekerült  egy betlehem, kenyér, kalács, valamint kosárban a gabona.

A karácsony másnapjára hogyan emlékezik vissza?

December 26-a István-nap és János estéje. Egyszerre köszöntötték a harmonikások a Jánosokat és az Istvánokat.  A nagypapáink Jánosok voltak, így összejött a család, eljöttek a fiaik, és menyeik is felköszönteni őt. Együtt ünnepeltünk.

Miket sütöttek?

Az emberek a kenyeret maguk sütötték. A kemence a konyhában volt. Készült fonott kalács, diós és mákos bejgli. Jellemző volt a kókuszos sütemény, a mézes krémes, az illésházi sütemény, a sárga tetejű diós, a kosárkák, a puncsos sütemény és a rakott piskóta.

Akkoriban nem az ajándékokon és a díszítésen volt a hangsúly. Önök szerint mitől voltak mégis meghittek azok az ünnepek?

A karácsony az együttlétről szólt, csak apró ajándékok voltak és kizárólag a kis gyerekek kaptak ajándékot. A nagyobbakat kesztyűvel, sállal, zoknival ajándékozták meg. A családok és az ismerősök összejártak, és főként segítették és megbecsülték egymást. Idővel elmaradtak a mendikálások, a családok bezárkóztak, ma már mindenki szűk körben éli meg az ünnepeket (mondta szomorúan.) Ez teljesen megváltoztatta az ünnepet.

Ön szerint mi teszi igazán széppé a karácsonyt?

Az ünnepet a készülődés és a várakozás izgalma teszi meghitté. Nekünk nem a nagy ajándék szerez örömet, hanem ha együtt van a család, mint december 24-én. Ahogy láthatod, együtt sütünk, főzünk. Ez hatalmas boldogság nekünk, ahogy az is, amikor velünk van a kis unokánk. Szerintem az is szép, hogy a mai felgyorsult világban advent idején és karácsonykor a legtöbb család életébe, ha csak alkalomszerűen is, de visszatérnek a régi szokások, amikre még emlékezünk.

Köszönjük a beszélgetést. Békés, boldog karácsonyt kívánunk Önöknek.

Mi is köszönjük. Öröm volt felidézni a múltat. Áldott és szeretetteljes karácsonyt kívánunk a Tisztelt Olvasóknak.

Laky Erzsébet

Fotók: archívum