Az Európai Unió nem hullik szét – már széthullott

(…) Az Európai Unió csak akkor létezhet, ha közös politikája van. De nem lehet közös politikája egy olyan Európának, ami fel van osztva 20 százalékos munkanélküliséggel küzdő déli országokra, egy Németországra, ahol az állástalanok aránya kevesebb, mint 5 százalék, egy Kelet-Európára, amit megszálltak az oroszok, és egyéb országokra, amelyek nem érdeklik Oroszországot.

Európa még abban sem tud egyetérteni, mi legyen a migránsokkal. Vannak lehetőségei, befogadhatja ezeket a migránsokat, elutasíthatja őket, vagy csak néhány ország fogadja be őket. De egyelőre nincs egyetértés. Nem igaz tehát, hogy Európa szét fog hullani – már széthullott. Hogyan folytathatna azonos gazdaságpolitikát Németország és Olaszország? Ne próbáljanak ott megoldásokat keresni, ahol nincsenek, mert az alapkoncepció volt eleve irracionális.

Azt mondja tehát, hogy az az alap, amire az EU épül, hibás?

   

Az egyik alapvető probléma az Európai Unióval, hogy az egyszerű szabad árumozgás zónája kvázi államként akar működni, amiben Brüsszel akar szabályozni mindent. Ezzel szemben nézze meg az észak-amerikai NAFTA-t (Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény). Egy szabadkereskedelmi zóna, főváros és egy közös, észak-amerikai parlament nélkül. Ez egy olyan övezet, amelyben egyszerűen csak kereskednek. Az EU-projektet túlságosan túlbonyolították, és jelen pillanatban senki sem ura a helyzetnek.

(…) A menekültválság egy nagyon jó példa. Történtek döntések, néhány tagállam ezzel megbékélt, néhány nem, különösebb következmények nélkül. A döntés ugyanis megint az egyes tagállamok kezében van, ugyanúgy, mint ahogy az volt 1991-ben. Valójában sosem volt másképp. Adott, egy kormányfő, akit az emberek választottak. Az ő érdeke nem az, hogy boldog hellyé tegye az EU-t, hanem hogy kormányfő maradhasson. És ez a rideg valóság minden országban. (…)

Ha nem lesz egységes Európa, annál kevesebb közös pontot találunk a NATO-n belül. Ez valószínűleg ártana a szövetség közös döntéshozatali mechanizmusának.

A NATO egyik fő problémája, hogy két részre van osztva – Amerikára, akinek van katonai ereje, és Európára, akinek véleménye van. (…) Európa népessége 500 millió, Amerikáé 300 millió. Nagyobb GDP-vel bírnak mint mi (USA) ,és ezért azt várjuk, hogy ugyanilyen erős és képzett hadsereggel rendelkezzenek, mint mi. Ez egy nagyon lényeges kötődési pont a mi (USA-EU) kapcsolatunkban: hadsereg nélkül nincs katonai szövetség.

Az Egyesült Államok tehát továbbra is együtt fog működni azokkal, akik erre hajlandóak?

Kelet-Európában egységes struktúrát hozunk létre, és nem kértük senki segítségét. Együtt fogunk működni a lengyelekkel, románokkal, röviden bárkivel. A németek és az olaszok nem kapcsolódnak be, vagyis a NATO nem létezik többé. Amerikai szempontból legfőbb ideje, hogy rendkívüli állapotot hirdessünk ki, és elkezdjük megoldani a helyzetet. Ugyanazt az Európát látjuk, mint 1938-ban vagy 1913-ban, és ez nem újdonság – Európa ilyen.

(…)Az egyezség úgy szól, hogy minden NATO-tagállam hadi kiadásokra fogja költeni a GDP 2 százalékát. A poén abban van, hogy nincs olyan mechanizmus, ami kényszerítheti erre a tagállamokat. Európa függ a NATO-tól (…). De az az idő már véget ért, mikor Európa szegény, kétségbeesett és romokban heverő földrész volt, és nem engedhette meg magának saját biztonságának megfizetését.

Az amerikai elnökválasztás célegyenesbe fordul. Érdekelheti Európát, ki nyeri meg? (…)

Kezdjük azzal, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke, mint olyan, a leggyengébb vezető a világon. Az alapítóatyák olyan elnöki rendszert alkottak meg, amelyben a törvénykező hatalom – parlament – teljesen kívül áll az elnök hatóköréből. Senki nem törődik azzal, mint mond az elnök. Ráadásul a legfelsőbb bíróság megvétózhatja bármelyik döntését. Ebből a szempontból teljesen mindegy, ki az elnök, mert nem változtat semmin. A kongresszus változtathat.

Európának tehát inkább a Kongresszussal kéne értekeznie, mint az elnökkel?

Nézze. Amerika szíve az üzlet, tehát a valódi hatalom olyan helyeken összpontosul, mint a Szilikon völgy, Seattle, Austin, Minneapolis. A politikai hatalom három intézményre van osztva, ebből kettő a parlamentben van, és nagyon kevés befolyással bírnak az ország többi területére. A forradalom idején az alapítóatyák nem bíztak a kormányban, ezért megoldásként nem a kormányt, hanem a gazdaságot választották. Akárhogy alakulnak a választások, az állam nem dől össze. Amerikában a magánélet sokkal fontosabb, mint a közélet.

Azt akarja mondani, hogy az Egyesült Államok elnökének személye nem lényeges? Hogy mindegy, hogy Obama vagy Bush az elnök?

Obama részt vett Líbia lebombázásában, ahogy Bush Afganisztán vagy Irak bombázásában. Afganisztánba aztán további haderőt küldött. Mindketten az USA elnökei voltak, és mindkettejüknek Amerika érdekeit kellett szem előtt tartaniuk. Európa minden lehetőséget megragad, hogy kritizálja az amerikai elnököket, de Európa véleményére nem vagyunk kíváncsiak (…). Európa semmivel sem fontosabb számunkra, mint Ázsia, és biztosan nem olyan fontos, mint Mexiko. Európában most a káosz uralkodik. A mi érdekünk, hogy csapatokat küldjünk ki Lengyelországba és Romániába, mert Európa erre egyedül nrem képes.

HNonline.sk, George Friedman: Európa sa nerozpadá, už sa rozpadla