Nyitókép: TASR

 

A világvárosok lakóinak fel kell készülniük a jelentős klímaváltozásra. A század közepére ugyanis Londonban olyan időjárás lesz, mint napjainkban Madridban, Párizs pedig az ausztráliai Canberrához fog hasonlítani.

 

A zürichi Szövetségi Műszaki Főiskola szakértői 520 világváros klímáját vizsgálták, majd felállítottak egy prognózist arra vonatkozóan, hogy a század közepén milyen lesz az éghajlat ezekben a városokban.

 

 hirdetes_300x300  

A kutatók abból az optimista feltételezésből indultak ki, hogy az elkövetkezendő években jelentős mértékben csökkenni fog a széndioxid-kibocsátás, az átlagos globális hőmérséklet pedig mindössze 1,4 Celsius-fokkal fog emelkedni.

 

Az elemzés kimutatta, hogy az északi féltekén fekvő városokban olyan lesz az éghajlat, mint a tőlük ezer kilométerre délre fekvő városokban. Európában a nyarak átlagosan 3,5 fokkal, a telek pedig 4,7 fokkal lesznek melegebbek.

 

Londonban a század közepére olyan időjárás lesz, mint manapság Madridban és Barcelonában. A spanyol fővárosban pedig olyan meleg lesz, mint jelenleg a marokkói Fezben. Moszkvában olyan lesz az éghajlat, mint Szófiában, Stockholmban pedig a budapestihez hasonló időjárás lesz.

 

Pozsony olyan lesz, mint Ausztrália fővárosa

 

Pozsonyban az átlagos évi hőmérséklet 2,6 fokkal fog emelkedni, ennek köszönhetően a svájci tudósok Ausztrália fővárosával hasonlították össze.

 

Pozsonyban a legmelegebb hónapban a legmagasabb hőmérséklet 7,5 fokkal lesz magasabb, ami annyit jelent, hogy a hőmérő higanyszála jócskán átlépi majd a 40 Celsius-fokot.

 

Az Egyenlítő környékén elhelyezkedő városokra nem vár drasztikus klímaváltozás. Ehelyett azonban extrém szárazságra és esőre kell felkészülniük. Ez a forgatókönyv vár Szingapúrra, Jakartára és Kuala Lumpurra is.

 

A városok 77%-nak „jelentős klímaváltozásra“ kell felkészülnie, míg a 22%-uknak olyan új feltételekre, amiket egyelőre még a tudósok sem tudnak megjósolni.

 

 „A tanulmányunk célja az volt, hogy mindenki tudatosítsa mi lesz a klímaváltozás eredménye“

 

– mondta Jean-Francois Bastin, a kutatást végző csapat vezetője.

 

Aktuality.sk/Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!