Nyitókép: Dr. Juhász Attila mise közben (archívum)
Magyarország katolikus egyháza nagy kitüntetésben részesült az idén. Budapesten tartották ugyanis az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. A hívők világtalálkozója ez, amelynek középpontjában az áldozathozó, megváltó Jézus áll. Célja, erősíteni a hitet Isten felé. A kongresszus megtartásának eredeti időpontja a 2020-as év volt, sajnos a koronavírus-járvány miatt csak ez évben tudták megszervezni.
Az eseményen a Felvidék is képviseltette magát, az egyszerű hívőktől kezdve szolgálattevő papokon keresztül egészen az önkéntesekig. Majd négy hónap elteltével mit is mondhatunk a kongresszusról? A kongresszusról, annak jelentőségéről, lefolyásáról, hangulatáról és nem utolsósorban üzenetéről ebben a szép karácsonyi hangulatban a Körkép Dr. Juhász Attila gömörpéterfalai plébánost kérdezte:
Mi az Eucharisztia és miért szerveznek Eucharisztikus Kongresszust?
Az Eucharisztia az Oltáriszentség görög megfelelője, a szó magyarul hálaadást jelent. Jézus az utolsó vacsorán a kenyérben és borban tulajdonképpen saját testét és vérét adja át a társainak. Jelzi az áldozatot, amelyet értük fog meghozni és az egész emberiségért. Ez az aktus lett később a katolikus keresztény liturgia központi része, amely emlékezteti a hívőket Jézus hatalmas áldozatára és egyben a Jézushoz való közeledés szükségességét is szimbolizálja.
A kongresszus a hitéletet hivatott erősíteni a hívők között, mivel az a 19. század második felében gyengülni látszott a világban. Úgy gondolták, hogy kongresszus megszervezése hatással fog lenni az Oltáriszentség tiszteletére, a katolicitás megtapasztalására, így az egész hitéletre. Ez a cél sikerült is, azóta a Kongresszus öt évenként ismétlődik, mára világeseménnyé nőtte ki magát.
És akkor most a budapesti Kongresszusról…
Tudni kell, hogy Magyarországon nem ez volt az első Eucharisztikus Kongresszus. 1938-ban százezer hívő imádkozott a Hősök Terén, az esemény presztízse világméretű lett. Most is ilyet akartak szervezni, sajnos a vírus közbeszólt. A szeptemberi egyhetes eseményen elsősorban magyarok vettek részt, külföldről, a 86 regisztrált országból viszonylag kevesen voltak. A szlovák hívők elmaradtak a pápa három napra tervezett látogatása miatt, Lengyelországban pedig Wyszyński bíboros boldoggá avatása volt a fontosabb. Mindezek ellenére óriási eseménynek tartom, nagy élményt jelentett számomra. Nem lehetett nem észrevenni azt a hatalmas szervezőmunkát, melyet a magyar egyház végzett Erdő Péter bíboros-érsek úr vezetésével.
Melyek voltak a Kongresszus jelentősebb eseményei?
A nyitómise, a misék a többi napon és természetesen a zárómise, amelyen maga Ferenc pápa is részt vett. A nyitómisén 1200 gyerek első-áldozott, a csúcsnak számító zárómisén száz felett volt a püspökök száma, a papok száma pedig az ezret is meghaladta. Jelentős eseménynek tartom a szombati misét, amelyen a konstantinápolyi pátriarka is jelen volt. Hatalmas diplomáciai eredmény volt ez a magyar egyház részéről. A szombati gyertyás-körmeneten én is részt vettem.
Sokan voltak hívek Gömörből és Nógrádból?
Nem túlságosan. Akik jelentkeztek még 2020-ban, azok közül sokan visszamondták a járványra hivatkozva. Féltek az emberek. Akik viszont eljöttek, azok dicsérték és köszönték, tetszett nekik az egésznek a hangulata. A vidám, bensőséges, imádságos hangulat az embereket megfogta. Megosztottuk az időt a fülekpüspökiekkel és az ipolygalsiakkal az utakat úgy szerveztük, hogy mindig egy autóbusznyi ember legyen, így sok programon vehettünk részt De többen jöttek egyénileg is, egy-két napra. Kár a vírusért, különben jobban sikerült volna, de az emberek így is nagyon hálásak voltak.
Voltak érdekes programok a miséken kívül is?
Hogyne, sok színes és érdekes program volt. Említhetném például a 100 tagú cigányzenekar fellépését, a kulturális és lelki programokat, tanúságtételeket, amelyeket az emberek a mai napig emlegetnek. Olyan előadások üzenetét, amelyek a világegyház jelenlegi helyzetéről és kihívásairól szóltak. Bizonyára évekig élünk majd ezen előadások és természetesen az egész kongresszus gyümölcseiből. Még egyszer hangsúlyozom, hogy a szervezés nagyon magas fokú és precíz volt. Mi papok egységes miseruhát kaptunk, de kaptunk például tolmács gépet, így látogathattuk az idegen nyelvű előadásokat is. Hálistennek sok volt az ismertető anyag, nem okozott gondot eligazodni a programok sűrűségében.
Plébános úr, talán ha pár mondattal bemutatná a Körkép olvasóinak a munkáját is.
A gesztetei és a gömörpéterfalai plébánia van a gondjaimra bízva, öt község, ezek: Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete és Détér. Igyekszem az itteni körülményeknek, kihívásoknak megfelelni. Persze, vannak gondok is, de azokat igyekszünk megoldani. Elmondhatom, hogy nagyon jó hívekkel vagyok körülvéve, akik lehetőségükhöz képest bekapcsolódnak az egyházközségek életébe. Készek segíteni, törődnek a templomaikkal, és nemcsak munkájukkal, hanem anyagilag is támogatják az egyház életét. Péterfalán, például ebben az évben is több kisebb felújítást végeztünk a templomon és a parókián. Örömömre szolgál, hogy a hívek saját kezdeményezésből három útszéli keresztet is felújítottak. A romákkal is jó a kapcsolatom, ami a kölcsönös tiszteleten alapul. Nem tudok rájuk rosszat mondani.
A plébánosi teendőim mellett tanítok az Egri Érseki Hittudományi Főiskolán. Tudományos dolgokkal foglalkozom, publikálok, előadásokon és továbbképzéseken veszek részt. Elmondhatom, hogy így kerek az életem és ez elégedettséggel tölt el.
Köszönjük a beszélgetést, nagyon sok szép eredményt kívánunk plébános úr a továbbiakban és jó egészséget!
Köszönöm és én is szeretnék a Körkép olvasóinak és munkatársainak Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet kívánni.
Mede Géza
Megosztás:
Címkék: 52. nemzetközi eucharisztikus kongresszus Eucharisztia gömörpéterfalai plébános Juhász Attila Oltáriszentség
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
