Levente, Irén
  • HUF: 402.74
  • USD: 1.06
  • 22 °C
  • 36 °C

Hirdetés (X)

Interjú

A felvidéki magyarok is hozzájárultak a választási sikerhez – Potápi Árpád János interjú a Körképen

"Fontos, hogy minden magyar érezze, éljen bárhol a világon, hogy a nemzet a határok megváltoztatása nélkül is egységes."

Nyitókép: magyarnemzet.hu

 

Kárpát-medence-szerte 2010 óta folyik a közösségek építése.

 

„Ezek a beruházások egységesítik és erősítik a magyar nemzetet”

 

– fogalmazott Potápi Árpád János, aki harmadszor is a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkáraként szolgálja az összmagyarság ügyét.

 

A vele készült interjúnkból kiderül:

 

Szavazati jog híján miben tudtak segíteni a Szlovákiában élő magyarok a kampányban?

Az Orbán-kormány továbbra is támogatja a külhöni magyarokat?

Miért alakult meg a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége?

Megtérül-e a  a rengeteg befektetés?

A nemzeti összetartozás érzését mennyire tudták megerősíteni a Kárpát-medencében?

 

 

Kép forrása: Potápi Árpád János Fb-oldala

 

 

Mivel eddig nem sikerült biztosítani a kettős állampolgárság lehetőségét Szlovákiában, nálunk él a legkevesebb magyar állampolgár a Kárpát-medencében. Szavazati jog híján miben tudtak segíteni a Szlovákiában élő magyarok a kampányban?

 

Tudtak, és szeretnék is köszönetet mondani ezért a felvidéki magyaroknak. Azoknak, akik nem magyar állampolgárok, de támogattak bennünket, barátaik, rokonaik, ismerőseik révén. Testvértelepülési szinten részt tudtak venni a mozgósításban, hiszen a véleményformálásokkal befolyásolták a magyarországi választópolgárok véleményét. Én magam is több felvidékiről tudok, akik itt voltak Magyarországon és segítettek. Átjöttek, jelentkeztek, és idejüket, energiájukat ajánlották fel díjtalanul, segítve ezzel a kampányunkat. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ha a felvidéki magyarság részt vehetett volna a választásokon, ugyanolyan arányban szavazott volna, mint a magyarok többsége.

 

Az elmúlt 12 év  azt bizonyította, hogy ott, ahol tömeges honosítás volt, a kettős állampolgárok semmilyen módon nem veszélyeztetik annak az államnak a létét, ahol éppen élnek és amelynek szintén állampolgárai.

 

Minél jobban jelzi magát egy nemzeti közösség egy adott ország területén, annál kevésbé várható az, hogy bármiféle önállósulási törekvéseik lennének. Ezért én azt gondolom, hogy egy ország minél inkább biztosítja a nemzetiségi jogokat, annál erősebb az adott ország is. Ez Magyarország esetében is így van.

 

Kép forrása: Potápi Árpád János Fb-oldala

 

 

A külhoni magyarokat támogatja az Orbán-kormány abban, hogy fejlesszék közösségi intézményeiket, a magyar bölcsődéket, óvodákat, iskolákat. Erre továbbra is számítani lehet? Azért kérdezem, mert a gazdasági világválság széle már elérte az egész világot.

 

A gazdasági válság Európát, Közép-Európát is elérte, az ukrajnai háborúnak köszönhetően. Főleg az energiahordozók területén mutatkoznak meg a válságnak a jelei, de sajnos egyéb területen is. Reméljük, hogy a háború minél hamarabb véget ér, ennél nem fog jobban mélyülni a  válság és a nemzetpolitikára sem lesznek kihatásai. Magyarországon a költségvetési törvény nyáron kerül terítékre, akkor fogjuk látni, hogyan alakulnak a számok.

 

Én azt gondolom, hogy a nemzetpolitikában drasztikus váltás nem várható negatív irányban, ezért próbáljuk azokat a programokat továbbvinni, amelyek eddig is megszokottak voltak, illetve a pandémia előtti időszakot jellemezték.

 

A Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének (NYEOMSZSZ) baseli közgyűlésén tartott előadást a közelmúltban. Erről mit lehet tudni bővebben?

 

A NYEOMSZSZ közgyűlésén, amelyre május 27-29. között került sor, gyakorlatilag minden olyan ország képviseltette magát, amelyben jelentősebb magyar közösség él. Az országos szervezeteket a szervezeti elnökök vagy a küldötteik képviselték.

 

Külön örvendetes, hogy a közgyűlést megelőző napon tartott ifjsúgái konferencián létrejött Európai Magyar Ifjúsági Tanács (EMIT), amely az európai magyar fiatalok egyesületeinek életét próbálja majd koordinálni, segíteni a jövőben.

 

Az ülésen tartott beszédemben is kiemeltem, hogy a járvány miatt ideiglenesen szüneteltetett programjainkat hamarosan újra tudjuk indítani, így a magyarországi fiatalok külhoni utazásait biztosító Határtalanul programot, a diaszpórában élő magyarságot támogató Kőrösi Csoma Sándor Programot, valamint a Petőfi Sándor Programot, amely a Kárpát-medencei szórványmagyarság segítésére indult,  így  Felvidék számos területét is érinti.

 

Kép forrása: Potápi Árpád János Fb-oldala

 

 

Az elmúlt 12 évben szintén az Orbán-kormánynak köszönhetően több olyan felsőoktatási intézmény működik a Kárpát-medencében, amely száz százalékban magyar állami fenntartású. Sokan felteszik a kérdést, hogy miért éri meg mindez Magyarországnak? Hogy megtérül-e ez a rengeteg befektetés? De beszélhetünk a magyar kormány támogatásait számonkérő támadásokról is.

 

Kárpátalján és Erdélyben nincs állami fenntartású magyar egyetem vagy főiskola. Mivel nincs, ezért nekünk létre kellett hoznunk. Ilyen Kárpátalján a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Erdélyben a Sapientia, vagy Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem. Vannak olyan intézmények, amelyeket a szomszédos államok tartanak fenn, de mi támogatjuk a működésüket, például a Selye János Egyetem, vagy a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar. Vannak olyanok is, ahol csak egy-egy  szakot támogatunk, például az Ungvári Nemzeti (korábban Állami) Egyetem vagy az újvidéki jogászképzés. De lehetne még hosszan sorolni.

 

Megéri a támogatás, mert magyar fiatalokat támogatunk, valamint azt, hogy a magyarság minél jobban meg tudja állni a helyét abban a régióban, ahol él. Az ottmaradásukat tudjuk ezzel segíteni, azt, hogy versenyképes tudást tudjanak szerezni a saját szülőföldjükön és ne kelljen elhagyniuk az otthonukat azért, hogy egyetemi vagy főiskolai végzettséget szerezzenek.

 

Emellett számos olyan program van, mint a Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Program, ami a szülőföldön való boldogulást támogatja. Hogy ez miért éri meg Magyarországnak? A válasz egyszerű. Azért, mert nemzetben gondolkodunk. A magyar nemzet határai és a jelenlegi országhatárok nem esnek egybe. Ezért minket elsősorban nem az érdekel, hogy megéri-e vagy sem, hanem az, hogy egységes magyar nemzetben gondolkodunk.

 

A támadásokhoz pedig annyit, hogy akik támadnak, és azt mondják, hogy de hát nem itt adóznak, azok tévúton vannak. Egyrészt, Magyarországon sem adózik minden magyar választópolgár. Másrészt, azok, akik most éppen nem Magyarországon élnek, azok közül is nagyon sokan vannak, akik életük egy bizonyos szakaszában itt dolgoztak, akár éveket is.

 

A szlovákiai magyarok közül is több ezren dolgoznak Magyarországon, itt adóznak, mint ahogy a romániai vagy épp vajdasági magyrok, akik napi vagy heti szinten járnak át dolgozni. A határon túli vállalkozók nagy részének van magyarországi cége is, ha pedig nincs, akkor gazdasági kapcsolata van magyarországi cégekkel. Ezek a dolgok pedig mind-mind megjelennek adóforintok formájában.

 

Kép forrása: Potápi Árpád János Fb-oldala 

 

A nemzeti összetartozás érzését mennyire tudták megerősíteni a Kárpát-medencében?

 

Az elmúlt időszak legnagyobb pozitívuma az, hogy az összetartozás-tudatot, a nemzeti összetartozás érzését és élményét meg tudtuk erősíteni. Kézzelfoghatóvá tettük az élményt az emberek számára. Azokat a szálakat, amelyeket az előző évtizedekben, évszázadokban elvágtak, újraszőttük és megerősítettük a magyarokat összekötő hálót az élet minden területén. Mindezt annak érdekében tettük, hogy egyre inkább egységes Kárpát-medencéről beszélhessünk, ha az oktatásról, kultúráról, gazdaságról, vagy akár a médiáról, sportról beszélünk.

 

Fontos, hogy minden magyar érezze, éljen bárhol a világon, hogy a nemzet a határok megváltoztatása nélkül is egységes.

 

Nagy Erika

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Hirdetés (X)

Kövessen minket