Feledről, egy fejlődő gömöri nagyközségről – interjú Mihályi Gábor polgármesterrel

Mottó: „Szeretnénk a nagy kultúrházunkat multifunkciósra épiteni, energetikailag

gazdaságosabbá és persze szebbé tenni.”(Mihályi Gábor)

A község nevét Feled alakban 1274-ben említik először az írások. Megnevezése folyamatosan változott. volt Feledincze, Veledín, majd 1946-tól szlovák író és költő Janko Jesenský neve alapján megváltoztatták Jesenskére. Magyar megnevezése máig az eredeti Feled maradt. A 2300 lakosú gömöri nagyközség a Gortva patak és az északról folyó Rima összefolyásánál kialakult katlanban fekszik, melyet észak-nyugatról a Bolhád dombság, míg délről az Erdőhát ölel körbe azaz egészében a Cseres-dombvidék (Cerová vrchovina). Jelentős forgalmi csomópont. Az utóbbi évtizedben fejlődése jól láthatóan megindult. 

   

2007-től a község vezetője Mihályi Gábor polgármester. A Körkép.sk őt kérdezte a községről, lakosairól, a település fejlődéséről. Mivel Feled jelentős mértékben központi szerepet játszik a térségben, megkértük a polgármestert beszéljen az olvasóknak a térség déli része fejlesztésében végzett aktivitásairól is.

Hogyan jellemzi a község fejlődési helyzetét?

Feled fejlődése a korábbi években 2006 előtt csak kissebb mértékben mozdult előre. 1990 előtt „központi község” státuszunk is volt. A község jelentősebb fejlődéséről az utóbbi évtizedben beszélhetünk, ennek legjelentősebb tétele a központi csatornahálózat és a tisztító állomás kiépítése, majd a központi terünk rendbetétele volt. Fontos prioritásaink között volt a mai napig az iskolák (oktatás) fejlesztése és az épületeink energiatakarékosságának növelése is. Hosszú, embert próbáló folyamat volt, nagy türelmet igényelt a polgárok részéről is. Később ez a folyamat nagyobb lendületet vett.

Hogyan sikerült beindítani a fejlesztési folyamatokat?

Ebben a rendezetlen, kaotikus világban rendet teremtettünk, főleg magunk körül. Igyekeztünk odafigyelni a fejlesztési lehetőségekre, kapcsolatokat építettünk. Szólnom kell a közelmúlt tehát az utóbbi évek fékező folyamatairól is, mint a COVID, a háború, energiaválság, az ezzel járó áremelkedések. Pozitívan álltunk hozzá, hálistennek átvészeltük. Készítettük a fejlesztési tervezeteket, természetesen mint más községekben is nem mindig sikerült velük pénzt szerezni, de sok esetben igen. Tettük a dolgunkat.

Tudna nekünk felsorolni olyan konkrét példákat, amelyekre pénzt tudtak szerezni?

Hálistennek tudok, ma már többet is. Az iskolaügyben a Szombathy Viktor magyar tannyelvű alapiskolát négy osztállyal bővítettük ki (2022), az óvodához pedig hozzáépítettünk két osztályt (2021). Jelenleg már 88 gyerek jár az oviba. A szlovák Janko Jesenský iskolában is átépítettük a fűtési rendszert.  

Teljes mértékben felújítottuk és kibővítettük a sport létesítményeinket is (multifinkciós pálya, tréning pálya, öntöző rendszer, festés, tornaterem felújítás). Méghozzá sikerült időre kész lenni, így méltóképen meg tudtuk ünnepelni a futball-klubunk megalakulásának 100. évfordulóját, karöltve egy jól sikerült falunappal 2022 nyarán. 

Modernizáltuk a főzést és az étel széthordását a nyugdíjasaink részére is. Fontos dolognak tartom, mivel a jövőben sok lesz a nyugdíjasunk. Nekik további szolgáltatást is készítünk, amelyhez épülettel is számolunk.

Az idén befejeztük a temetőben az urna kegyhely megépítését. Az átadása 2023 októberében volt. Egy kis piactér kialakítását fejezzük be az idén a központban pályázati pénzekből.

Nem utolsó sorban szólnom kell a nagyobb terjedelmű több éves fejlesztésünkről: minden utcát sikerült mára leaszfaltoznunk a községben. Ez magába foglalja a településrészeket is, ahol eddig nem volt aszfaltréteg.

Az eddig felsorolt akciók mind dotációból épültek, amihez a község önrészt adott.

Saját pénzből mit fejlesztettek?

Saját pénzből a közvilágítás felújítását fizettük, és megemlítem még az információs táblák kihelyezését a főbb csomópontokon a községben.

Mit készítenek elő, mik a terveik a közeljövőben?

Egy új nekirugaszkodásunkban nagyon bizakodó vagyok. A nagy kultúrházunk már rászorul az átalakításra. Szeretnénk muntifunkciósra építeni, energetikailag gazdaságosabbá és persze szebbé tenni. Az őrző és környezetvédő szolgálatot (MOPS) a községben most hagyták jóvá nekünk újabb 2 évre, és van beadva pályázatunk a gondozási segély folytatására is. 3 vállalkozó tevékenykedik a turizmus területén, őket szeretnénk segíteni regionális marketinggel, persze nemcsak őket, de minden jó kezdeményezést, aktivitást szívesen veszünk és segítünk.

Itt kérdezem meg, milyen az együttműködés a képviselő testülettel, és milyen a gazdasági, pénzügyi helyzetük?

Az együttműködés a képviselőkkel jónak mondható, és gazdasági helyzetünk is egészséges. Ez évben lefizetjük a terv szerint banki hiteleinket. Talán már könnyebben fogunk tudni lélegezni, és újabb lehetőségeket is kihasználhatunk, mivel nőni fog a hitelkeretünk a bankokban is.

Ismert, hogy Ön jelentős mértékben bekapcsolódik a térség fejlesztési programjaiba. Legjelentősebb aktivitása a MAS Cerovina akciócsoport vezetése, amelynek a tevékenysége az utóbbi időben szintén magasabb fordulatot vett. Beszélne erről az olvasóinknak, polgármester úr?

Igen, ez a „megtiszteltetés” nekem jutott. A Leader fejlesztési program keretén belül 2007-ben megalakítottuk a MAS Cerovina akciócsoportot. 28 község katasztere alakítja ki a területét, amely felöleli tulajdonképen a járásunk jelentős mértékű déli részét. Tevékenységét közös fejlesztési stratégia alkotja, amely alulról jövő kezdeményezés formájában fogalmazza meg a térség szociális és gazdasági helyzetét és ebből kiindulva igényli a lehetséges pénzeket az európai alapokból.

Hogyan sikerülnek a dolgaik?

Eleinte nagyon sokat dolgoztunk, ismerkedtünk a helyzetünkkel, a pályázatokban az első programozási időszakban 2007-2013 nem nagyon voltunk sikeresek. Nem adtuk fel. Annyi hasznunk volt abban az időben, hogy a programjaink összeállitása jó ismereteket adott tagjainknak, akik a 28 községen kívül, vállalkozók és polgári szövetségek közül kerülnek ki. Később a központban elfogadták a kidolgozott fejlesztési stratégiánkat, de a megítélt pénzeket nem adták. Hosszú huzavona volt egész Szlovákiában ebben a programban is.

Végül, nagyon sok munka után megindult egy rendezett fejlesztési folyamat, ahol már tudjuk, hogy hol tartunk. Érkeznek a kérelmek a tagok részéről, több tervezet már megvalósult, több elbírálás alatt van. Programunk egyik része (IROP) ez évben zárul le, úgy néz ki, hogy a lehetséges merítés (1,2 mil. euró) 85 %-os lesz. Ez, ismerve az országos helyzetet, nagyon jónak mondhtó. A program másik része a vidékfejlesztés (1,8 mil. euró) 2025 végén zárul.

Milyen sikeres fejlesztési tervezetekről van szó, említene nekünk néhány példát?

A községek közül említhetem a járdák és a számitógépes tantermek felújítását Almágyban, új berendezést kapott az idősek otthona Ajnácskőn, szintén számítógépes tantermek felújitását és új piactér kialakítását Feleden. Több község kapott pénzt a közvilágitás felújitására. A vállalkozók közül például kaptak pénzt szerszám-kölcsönzés kialakítására, fogászati rendelő berendezésére.

Kértek és kaptak pénzt lánctalpas markoló beszerzésére, amellyel a lakosságnak nyújtható jó szolgáltatás, kaptak mobil mérleg beszerzése a mezőgazdászoknak tesz nagy szolgálatot.

Milyen tevékenységet végez még az akciócsoport?

Több irányú tevékenységünk egyrészt arra irányul, hogy támogassuk a tevékeny embereket a területünkön, akik maradandó munkát végeznek, értékes termékeket készítenek. Az ilyen aktivitást értékeljük is, mint Gömör-Kishont terméket. Gondolok itt például a kovácsmester asszonyra Ajnácskőről, a keramika diszeket gyártóra Détérből, a zöldséget termelőkre Rimajánosiból, vagy a népi- motívumokkal díszítő varró asszonyra. Gyönyörű dolgokat készítenek, propagáljuk a termékeiket a regionális piacokon, vagy falunapokon.

Nagy sikere van a tavaszi kerékpáros körversenyünknek. Az útvonalat úgy választottuk meg, hogy bemutassuk a régiónkat, azt a területet, amelyet az akciócsoport alkot. A résztvevők és az őket követő érdeklődők megismerhetik a vidéket, annak szép tájait.

Az akciócsoportot zömmel kis községek alkotják, akiknek sok esetben nincs pénzük az önrészre és a dotációt is csak utólag, a munkák elvégzése után fizeti ki a központ. Nekik mit ajánl?

Igen, ez sok községünknél probléma. Viszont a dolgok az elfogadott tervezetek vonatkozásában rendeződni látszanak, így azt ajánlom, vegyenek fel kölcsönt az áthidalásra a meghatározott időre. A bankok hozzáállása a tapasztalatom szerint pozitív lett e téren. Bátraké a szerencse.

Tehát az utóbbi időben megmozdult és pozitívra változott a központi szervek hozzáállása az akciócsoportok finanszirozásában. Mit gondol, az új kormány tartja majd ezt a trendet?

Figyelemmel kisérem a napokban az erről szóló információkat. El kell mondanom, hogy a kompetens minisztériumok (MIRRI) és Raši miniszter úr kijelentései pozitívan hangzanak ezen a téren. Úgy hiszem a konszolidált folyamatokat megőrzik. Amire még kíváncsi vagyok, hogy hogy állnak hozzá az elkövetkező tervezési időszakban az elmaradt régiók fejlesztéséhez, olyanokéhoz, mint amilyen a mi járásunk is. De majd odafigyelünk, és közösen próbáljuk oldani a kihívásokat.

Köszönjük a beszélgetést polgármester úr, sok sikert kívánunk a további munkához!

Mede Géza

Képek: A szerző felvételei