„…mert hiszem én szilárdan, hogy
Örök-szép e szerelem,
S kitart, mig az órjás Gangesz
Uralkodik Keleten.”
1.
Leánykérés
Úgy izgatod fantáziám,
Mint a vágy a szárnyakat,
Megoszthatnád, kicsiny leány
Velem forró ágyadat.
Mertha nincsen olyan biz, ki
Simogatná lelkedet,
Vállalom én, ha párnámul
Fölajánlod kebledet.
És ha néha éji órán
Majd elkap és pezsg a vágy,
Mély-őszinte kin-örömmel
Fogom majd csókolni szád.
Letörölöm a lelkedről
Vágyakozás kin-hevét,
Föloldom majd, viszonozvám
A tested szeretetét.
S repitlek majd akkor én a
Hőn áhitott ég felé,
Az éjjelnek csönd ködébe
Örömsikoly vesz belé.
Örömsikoly, mely a tiéd
Orientnek leánya,
Hacsak egy kéj, mi vár reánk,
Nem éltünk már hiába.
2.
Pillanat
Örömtelin fürkészvén a
Halványazúr szemedet,
Forró csésze téa mellett
Venném kézbe kezedet.
Dédelgetném ujjaim közt,
Melegitném őtet én,
És kacajba elegyedvén
Véled a bút feledném.
Feledném s tán örökre már,
Mind a bajt, mi vár reám,
Türkiz csónakban evezvén
Öröm borzas gyöngy taván.
S igy találna reánk mind az
Új pillanat varázsa,
Kéz a kézben véled te szép
Orientnek leánya.
3.
Félelem
Szép ifjúval láttalak és
Nem tudom, hogy mit tegyek,
Mert a féltésnek a kinja
Menthetetlen eltemet.
Haló testem szétfesziti
Borús lelkem siráma,
S fájdalomtól ég a szivem
Orientnek leánya.
Elveszitvén öled, kicsim
Rámtekint a rémület,
S ócskavasként vetni mélybe
Vágyom én az életet.
Mer kihunyt tán, mi volt benne
Jó s biztatott mostanig,
Éltetvén az örömömet
Napkeltétől alkonyig.
Elmúlt talán mindörökre,
Kihúnyt már és elveszett,
Ki fogja vajh majd ezentúl
Átölelni lelkemet?
Kerepesi Igor
Ha tetszett a költemény, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához, de követhetsz minket a Tumblr-en és a Twitteren is!
Megosztás:
Címkék: igee Igee versei Kerepesi Igor költemény költemények vers
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.