Komoly szándék (!?)

I.

Légy barátném, drága leány!

Feleségem is akár.

   

Meglátod, mily boldogság, mi

Rád a karjaimba vár.

Mosolyt csalnék arcodra én

Éjt nappalon által,

S vidám szívvel jönnél te rá,

Mindig reám vártal.

Csókolnám az arcodat én,

Kebled, térded, ajkadat,

Nem maradna olyan hely,

Honnan csókom elmarad.

Oly finom vagy, olyan édes,

Gyönyörű szép kicsi lány!

Szerelmembe fürösztnélek

Nyughatatlan,

Bizony ám!

Simogatnám dús kebledet,

Megízlelném nyakadat!

Mily sok móka várna reánk…

Add hát, add meg magadat!

 Hadd el azt, ki úgy szeretett,

Jobb szeretlek nála is!

Ugye, szeretsz te is, éngem?

Úgye,

Valld be, kis hamis!

II.

Ilyen szépet nem láttam még,

Ilyen csudát, Istenem!

Mért teremtéd ilyen szépre,

Miért, hogyha nem nekem?

Gyönyörű a szeme zöldje,

Lába ujjaig csoda,

Hát még milyen jókedélyű,

Folyton mosolyg ajaka!

S felém mosolyg,

Nézzetek csak!

Nem csalódtam benne én…

Érzem én a szemeiből,

Érzem én már, hogy enyém.

Csodálattal tekintem majd

Azt, amikor vetkezik,

S eljön majd a boldog perc is,

Hogy velem szeretkezik.

Csókolom majd, amikor a

Kicsiny keze simogat,

És akkoron, ahogy illik,

Rálehelem bókomat.

S mikor főzi ebédünket,

Ügyesben, mint bárki más,

Akkoron is megölelem,

…Akkor jön a folytatás.

Igy élnénk mi kettecskében,

Én meg Ő, e szép leány…

Úgy csüggnék én szünetlenül

Drága, piros ajakán.

S ha szeretne, megígérném

Neki talán azt is én,

Hogy nem nézek más leányra

Soha már e földtekén !

?

Kerepesi Igor

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk!

További verseket költőnktől az Irodalom rovatban találsz.